hirdetés
| f betű | |
Lapozás: 1-50 ... 201-250 | 251-300 | 301-350 ... 1851-1854 | |
| fegyelmez | vb. tr. a disciplina |
| fegyelmezetlen | adj. indisciplinat, nedisciplinat |
| fegyelmezetlenség | s. indisciplină f. |
| fegyelmezett | adj. disciplinat |
| fegyelmi | I. adj. disciplinar; fegyelmi úton pe cale disciplinară. - II. s. 1. (vizsgálat vagy eljárás) anchetă f. disciplinară; 2. (büntetés) pedeapsă f. disciplinară |
| fegyenc | s. puşcăriaş, ocnaş m. |
| fegyenclázadás | s. revolta f. puşcăriaşilor |
| fegyház | s. 1. jur. penitenciar n. 2. (fegyházbüntetés) muncă f. silnică; életfogytiglani fegyház muncă silnică pe viaţă |
| fegyházbüntetés | s. (pedeapsă de) muncă f. silnică |
| fegyőr | s. gardian m. |
| fegyver | s. 1. armă f.; fegyvert ragad a lua armele; leteszi a fegyvert a. a depune armele, a capitula, b. a se preda; 2. fig., pret. armă |
| fegyveres | adj. 1. înarmat; fegyveres őr paznic înarmat; 2. armat; fegyveres összetűzés conflict armat |
| fegyverfogható | adj., pret. apt pentru serviciul militar |
| fegyverforgatás | s., pret. mânuirea f. armelor |
| fegyvergyár | s. fabrică f. de armament |
| fegyverhordozó | s., ist scutier m. |
| fegyverkezés | s. înarmare f. |
| fegyverkezik | a se înarma |
| fegyvermester | s. 1. armurier m.; 2. mil. maistru m. armurier |
| fegyvernem | s. 1. (categorie de) armă; 2. sp. fel n. de armă |
| fegyvernyugvás | s. încetarea f. focului |
| fegyverraktár | s. depozit n. de armament |
| fegyverszünet | s. armistiţiu n. |
| fegyvertár | s. 1. înv. (fegyverraktár) depozit n. de arme; 2. (múzeumi gyűjtemény) colecţie f. de arme |
| fegyvertárs | s., lit. (bajtárs) camarad m., tovarăş m. de arme |
| fegyvertény | s. fapte pl. de armă |
| fegyverviselés | s., of. portarmă f. |
| fegyverviselési | adj. de portarmă; fegyverviselési engedély permis de portarmă |
| fegyverzet | s. 1. mil. armament n. 2 fig. arsenal n. |
| fehér | I. adj. 1. alb; fehér ing cămaşă albă; 2. (ősz, ezüstfehér) alb, cărunt; fehér hajú cu părul alb; 3. (havas) cu zăpadă, acoperit de zăpadă, alb; fehér karácsony crăciun cu zăpadă; fehér táj peisaj alb; 4. fehér asztal masă pusă (sau întinsă); fehér asztalnál într-un cerc intim; - II. s. 1. (fehér szín) culoare albă, alb n.; 2. haine f. pl. albe, alb; fehérben jár umblă îmbrăcat în alb; 3. (fehérbor) vin n. alb; 4. (fehér ember) om m. alb |
| fehérállomány | s., anat. substanţă f. albă (a creierului) |
| fehérarany | s., metal. (arany és fehér fém ötvözeté) aur-alb n. |
| fehéred|ik | vb. intr. a se albi, a se înălbi |
| fehéres | adj. albicios, alburiu |
| fehérít | vb. tr. a albi, a înălbi |
| fehérje | s. 1. proteină, albumină f.; 2. (tojásé) albuş n. de ou |
| fehérje-anyagcsere | s., biol. metabolism n. proteic |
| fehérjedús | adj. bogat în proteine |
| fehérjetartalom | s., chim. conţinut n. de proteine |
| fehérjevizelés | s., med. albuminurie f. |
| fehérlepke | s., entom. fluture-alb m., albiliţă f. |
| fehérnemű | s. lenjerie f., albituri f. pl, rufărie f. |
| fehérnemű-varrónő | s. lenjereasă f. |
| fehérnép | s., pop. (nő) femeie, muiere f. |
| fehérorosz | adj. şi s. (belorusz) bielorus m. |
| fehérség | s. albeaţă f. |
| fehérvérűség | s., med. leucemie f. |
| fej1 | vb. tr. a mulge |
| fej2 | s. 1. cap n.; kerek fej cap rotund; az ember feje capul omului; fejét csóválja a clătina capul (sau din cap); fam. a fejére esett (sau ejtették) a fi ţicnit; fam. azt se tudja, hol (áll) a feje a nu şti unde-i stă capul; 2. fig. (ész, értelem) cap; világos fej cap limpede, minte clară; jó feje van a fi bun la cap; töri a fejét a-şi bate (sau a-şi frământa) capul; 3. (az egész ember jelképeként) szegény feje sărmanul (sau săracul) de el!; 4. (az egyén életének jelképeként) a fejével lakol (sau fizet) a plăti cu capul; 5. (érmén) cap n. joc. fej vagy írás? cap ori pajură?; 6. pret. cap, şef m. az állam feje şeful statului; 7. a kéz feje dosul mâinii; a lábfeje laba piciorului |
| fejadag | s. raţie f. |