magyar-román szótár

új keresés


f betű

Lapozás: 1-50 ... 201-250 | 251-300 | 301-350 ... 1851-1854

fegyelmez  vb. tr. a disciplina
fegyelmezetlen  adj. indisciplinat, nedisciplinat
fegyelmezetlenség  s. indisciplină f.
fegyelmezett  adj. disciplinat
fegyelmi  
I. adj. disciplinar; fegyelmi úton pe cale disciplinară. -
II. s.
1. (vizsgálat vagy eljárás) anchetă f. disciplinară;
2. (büntetés) pedeapsă f. disciplinară
fegyenc  s. puşcăriaş, ocnaş m.
fegyenclázadás  s. revolta f. puşcăriaşilor
fegyház  s.
1. jur. penitenciar n.
2. (fegyházbüntetés) muncă f. silnică; életfogytiglani fegyház
muncă silnică pe viaţă
fegyházbüntetés  s. (pedeapsă de) muncă f. silnică
fegyőr  s. gardian m.
fegyver  s.
1. armă f.; fegyvert ragad a lua armele; leteszi a fegyvert
a. a depune armele, a capitula,
b. a se preda;
2. fig., pret. armă
fegyveres  adj.
1. înarmat; fegyveres őr paznic înarmat;
2. armat; fegyveres összetűzés conflict armat
fegyverfogható  adj., pret. apt pentru serviciul militar
fegyverforgatás  s., pret. mânuirea f. armelor
fegyvergyár  s. fabrică f. de armament
fegyverhordozó  s., ist scutier m.
fegyverkezés  s. înarmare f.
fegyverkezik  a se înarma
fegyvermester  s.
1. armurier m.;
2. mil. maistru m. armurier
fegyvernem  s.
1. (categorie de) armă;
2. sp. fel n. de armă
fegyvernyugvás  s. încetarea f. focului
fegyverraktár  s. depozit n. de armament
fegyverszünet  s. armistiţiu n.
fegyvertár  s.
1. înv. (fegyverraktár) depozit n. de arme;
2. (múzeumi gyűjtemény) colecţie f. de arme
fegyvertárs  s., lit. (bajtárs) camarad m., tovarăş m. de arme
fegyvertény  s. fapte pl. de armă
fegyverviselés  s., of. portarmă f.
fegyverviselési  adj. de portarmă; fegyverviselési engedély permis de portarmă
fegyverzet  s.
1. mil. armament n.
2 fig. arsenal n.
fehér  
I. adj.
1. alb; fehér ing cămaşă albă;
2. (ősz, ezüstfehér) alb, cărunt; fehér hajú cu părul alb;
3. (havas) cu zăpadă, acoperit de zăpadă, alb; fehér karácsony crăciun cu zăpadă; fehér táj peisaj alb;
4. fehér
asztal masă pusă (sau întinsă); fehér asztalnál într-un cerc intim; -
II. s.
1. (fehér szín) culoare albă, alb n.;
2. haine f. pl. albe, alb; fehérben jár umblă îmbrăcat în alb;
3. (fehérbor) vin n. alb;
4. (fehér ember) om m. alb
fehérállomány  s., anat. substanţă f. albă (a creierului)
fehérarany  s., metal. (arany és fehér fém ötvözeté) aur-alb n.
fehéred|ik  vb. intr. a se albi, a se înălbi
fehéres  adj. albicios, alburiu
fehérít  vb. tr. a albi, a înălbi
fehérje  s.
1. proteină, albumină f.;
2. (tojásé) albuş n. de ou
fehérje-anyagcsere  s., biol. metabolism n. proteic
fehérjedús  adj. bogat în proteine
fehérjetartalom  s., chim. conţinut n. de proteine
fehérjevizelés  s., med. albuminurie f.
fehérlepke  s., entom. fluture-alb m., albiliţă f.
fehérnemű  s. lenjerie f., albituri f. pl, rufărie f.
fehérnemű-varrónő  s. lenjereasă f.
fehérnép  s., pop. (nő) femeie, muiere f.
fehérorosz  adj. şi s. (belorusz) bielorus m.
fehérség  s. albeaţă f.
fehérvérűség  s., med. leucemie f.
fej1   vb. tr. a mulge
fej2   s.
1. cap n.; kerek fej cap rotund; az ember feje capul omului; fejét csóválja a clătina capul (sau din cap); fam. a fejére esett (sau ejtették) a fi ţicnit; fam. azt se tudja, hol (áll) a feje a nu şti unde-i stă capul;
2. fig. (ész, értelem)
cap; világos fej cap limpede, minte clară; jó feje van a fi bun la cap; töri a fejét a-şi bate (sau a-şi frământa) capul;
3. (az egész ember jelképeként) szegény feje sărmanul (sau săracul) de el!;
4. (az egyén életének jelképeként) a fejével lakol (sau fizet) a plăti cu capul;
5. (érmén) cap n. joc. fej vagy írás? cap ori pajură?;
6. pret. cap, şef m. az állam feje şeful statului;
7. a kéz feje dosul mâinii; a lábfeje laba piciorului
fejadag  s. raţie f.