hirdetés


magyar-román szótár

új keresés


i betű

Lapozás: 1-50 ... 401-450 | 451-500 | 501-550 | 551-581

iskolázatlan  adj. neinstruit, fără şcoală
iskolázott  adj.
1. instruit, cu şcoală;
2. iskolázott hang voce cultivată
iskoláztat  vb. tr. a trimite (sau a da) la şcoală
ismer  vb. tr.
1. a cunoaşte; ismerjük egymást ne cunoaştem;
2. magára ismer a se recunoaşte
ismeret  s.
1. cunoştinţă f.; tudományos ismeretek cunoştinţe ştiinţifice;
2. cunoaştere f.; az élet ismerete cunoaşterea vieţii
ismeretelmélet  s., fil. teoria f. cunoaşterii, gnoseologie f.
ismeretes  adj. cunoscut; ismeretes, hogy ... se ştie că ...
ismeretlen  
I. adj. necunoscut; ismeretlen vidék regiune necunoscută. -
II. s.
1. (ismeretlen személy) om m. necunoscut;
2. mat. necunoscută f.
ismeretség  s. cunoştinţă; ismeretséget köt a face cunoştinţă
ismerked|ik  vb. intr. a face cunoştinţă
ismerős  
I. adj. cunoscut. -
II. s. cunoştinţă f.
ismertet  vb. tr.
1. (kérdést) a expune, a prezenta, a face cunoscut;
2. (könyvet) a re-cenza
ismertetés  s. (könyvé) recenzie f.
ismertetőjel  s. semn n. különös ismertetőjel semn particular
ismérv  s., şt., pret. (ismertetőjegy, kritérium) indiciu, criteriu n.
ismét  conj. iarăşi, din nou
ismétel  vb.
I. tr.
1. a repeta;
2. şcol. a recapitula. -
II. intr. (műsorszámot újra előad) a bisa
ismétlés  s.
1. repetare, repetiţie f.;
2. şcol. recapitulare f.;
3. reluare f.
ismétlő  
I. adj.
1. care repetă; a kérdést ismétlő tanár profesorul care repetă întrebarea;
2. repetent; az osztályt ismétlő tanuló elev repetent;
3. cu repetiţie ismétlő kézi lőfegyver armă cu repetiţie. -
II. s., şcol. repetent m.
ismétlődőik  vb. intr. a se repeta
ismétlőfegyver  s., mil. armă f. cu repetiţie
istálló  s. grajd n.
istápol  vb. tr. (gyámolít, támogat) a sprijini
isten  s.
1. mit. zeu m. az Olümposzi istenek zeii din Olimp;
2. rel. Dumnezeu, Domn m.
isteni  adj.
1. divin;
2. fig.
minunat, splendid
istenigazában  adv., fam. (alaposan, istenesen) zdravăn, straşnic
istenít  vb. tr. a diviniza
istenség  s.
1. (keresztény) divinitate f.;
2. (pogány) zeitate f.
istentagadás  s. ateism n.
istráng  s. ştreang n.
isz|ik  vb.
I. tr.
1. a bea;
2. fig. a absorbi, a suge; az itatós magába issza a tintát sugativa absoarbe cerneala. -
II. intr.
1. a bea; iszik, mint a kefekötő a bea ca un burete;
2. (állat) a se adăpa
iszákos  
I. adj., peior. beţiv. -
II. s. beţiv m.
iszalag  s., bot. curpen m.
iszap  s. nămol; mâl n.
iszapfürdő  s. baie f. de nămol
iszaplerakódás  s. depunere f. de nămol (sau de mâl)
iszapos  adj. nămolos, înnămolit
iszonyat  s., pret. (iszony, borzadály) oroare, groază f.
iszonyatos  adj., pret. groaznic
iszonyod|ik  vb. intr., pret. a-i fi groază
iszonyú  adj. groaznic
ital  s.
1. băutură f.; üdítő ital
ok băuturi răcoritoare;
2. (szeszes ital) băutură (alcoolică); szereti az italt îi place băutura
itatás  s.
1. (személyeké) tratarea (sau servirea) f. cu băutură;
2. (állatoké) adăpat n., adăpare f.
itató  s. (állatoké) adăpătoare f.
itatós  s. sugativă f.
ítél  vb.
I. tr.
1. (büntetésként) a condamna (la ...);
2. sp. a acorda; a dicta; a bíró tizenegyest ítél arbitrul acordă penalti;
3. (vmilyennek) a aprecia, a considera, a socoti; helyesnek ítéli, hogy ... a considera corect să ...
- II. intr.
1. jur. a decide, a hotărî;
2. pret. (ítélkezik) a judeca, a aprecia; helyesen ítél a judeca corect;
3. pret. valamire van ítélve a fi sortit ...; kudarcra van ítélve a fi sortit eşecului; pusztulásra van ítélve a fi sortit pieirii (sau la pieire)
ítélet  s.
1. jur. sentinţă f.; jogerős ítélet sentinţă definitivă;
2. rel. az utolsó ítélet judecata de apoi;
3. pret. (értékelő vélemény) părere, apreciere, judecată f.;
4. fig. judecată; állító ítélet judecată afirmativă
ítélethirdetés  s., jur. pronunţarea f. sentinţei
ítélethozatal  s. jur. deliberare f.
ítéletidő  s. prăpăd n., urgie f., furtună f. puternică