hirdetés
| k betű | |
Lapozás: 1-50 ... 901-950 | 951-1000 | 1001-1050 ... 2501-2540 | |
| kiadatás | s. 1. publicare f.; a regény kiadatása publicarea romanului; 2. jur. extrădare .f. |
| kiadatási | adj., jur. de extrădare; kiadatási egyezmény convenţie de extrădare |
| kiadatlan | adj. inedit, nepublicat |
| kiadó | I. adj. de închiriat; kiadó szoba cameră de închiriat. - II. s. 1. (könyvkiadó) editură f.; 2. editor m. 3. of. expeditor m. |
| kiadós | adj. 1. (eső) abundent; 2. (étkezés) copios; 3. (étel) consistent |
| kiadóvállalat | s. editură f. |
| kiagyal | vb. tr. a născoci, a inventa |
| kiaknáz | vb. tr. 1. (lelőhelyet) a exploata; 2 .publ.,pret. a profita; kiaknázza a lehetőségeket a profita de posibilităţi |
| kialakít | vb. tr. a forma |
| kialakul | vb. intr. a se forma |
| kiáll | vb. intr. 1. (sorból, játékból) a ieşi; 2. fig. (vkiért, vmiért) a se expune; 3. fig. (fájás) a înceta; 4. fig. (vmit, vkit) a suporta; a suferi; ki nem állhat valakit a nu putea suferi pe cineva; 5. (támadást, próbát) a rezista |
| kiállhatatlan | adj. insuportabil, (de) nesuferit |
| kiállít | vb. tr. 1. sp. (játékost) a elimina; 2. (kiállításon) a expune; 3. (okmányt) a elibera |
| kiállítás | s. 1. expoziţie f.; 2. prezentare f.; a könyv nyomdai kiállítása prezentarea grafică a cărţii; 3. sp. eliminare f. |
| kiálló | adj. ieşit; proeminent |
| kialsz|ik | vb. intr. a se stinge |
| kiált | vb. tr. (şi intr.) a striga |
| kiáltás | s. strigăt n. |
| kiáltvány | s. manifest n.; proclamaţie f.; apel n. |
| kiapad | vb. intr. a seca, a se usca |
| kiapaszt | vb. tr. a slei |
| kiárad | vb. intr. a se revărsa, a deborda |
| kiáraml|ik | vb. intr. a emana |
| kiárusít | vb. tr., com. a solda |
| kiárusítás | s., com. soldare f. |
| kiás | vb. tr. 1. a dezgropa, a săpa, a scoate cu sapa (din pământ); 2. a săpa, a face cu sapa o adâncitură în pământ; kiássa az árkot a săpa şanţul |
| kiátkoz | vb. tr. 1. bis., ist. a excomunica; 2. rar (közösségből kitaszít) a exclude (dintr-o comunitate) |
| kibékít | vb. tr. a împăca, a reconcilia |
| kibékíthetetlen | adj. 1. de neîmpăcat, ireconciliabil; 2. antagonist; kibékíthetetlen ellentét contradicţie antagonistă |
| kibékül | vb. intr. a se împăca, a se reconcilia |
| kibélel | vb. tr. (ruhát) a căptuşi |
| kibérel | vb. tr. (bérbe kivesz) a închiria |
| kibernetika | s., şt. cibernetică f. |
| kibeszél | vb. tr. 1. (titkot) a divulga; 2. fig. kibeszéli magát a spune tot ce are pe suflet |
| kibetűz | vb. tr. a descifra |
| kibetűzhetetlen | adj. indescifrabil |
| kibír | vb. tr. 1. (pl műtétet) a suporta; 2. (vkit) a suferi, a suporta |
| kibírhatatlan | adj. insuportabil, de nesuferit |
| kibocsát | vb. tr. 1. pret. (kienged, kiereszt) a da drumul (cuiva); 2. (szagot, meleget) a degaja, a emana; 3. (sugarakat) a emite; 4. (okiratot) a elibera; 5. (bankjegyet) a emite; 6. (felhívást) a lansa |
| kibogoz | vb. tr. 1. (bogot) a deznoda; 2. fig. (bonyolult kérdést, ügyet) a descurca, a descâlci |
| kiboml|ik | vb. intr. 1. (varrás) a se desface; 2. (kötés) a se deşira, a se desface; 3. (haj) a se despleti; 4. (rügy) a se despica, a se deschide, a plesni |
| kibont | vb. tr., 1. (csomót) a desface, a dezlega; 2. (összekuszálódott szálas anyagot) a descâlci, a desface; 3. (hajat) a desface, a despleti; 4. (összegöngyölt dolgot) a desfăşura |
| kibontakozik | vb. intr. 1. (kiszabadítja magát) a se desprinde; 2. (vkinek a tehetsége) a se realiza |
| kiborul | v. intr. 1. a se răsturna; 2. fam. (kijön a sodrából) a-şi ieşi din balamale (sau din fire sau din sărite) |
| kibővít | vb. tr. a lărgi |
| kibővül | vb. intr. a se lărgi |
| kibuggyan | vb. intr. a începe să curgă, a ţâşni |
| kibúj|ik | vb. intr. 1. (kikel) a ieşi; 2. fig. kibújik valami alól a se sustrage (de la ...), a se eschiva (de la...) |
| kibúvó | s. (ürügy vmire) pretext n. |
| kicsal | vb. tr. 1. (vkit vhonnan) a scoate (pe cineva de undeva) prin momeli; 2. (vkitől vmit) a obţine (ceva de la cineva) prin momeli; 3 .fig. könnyeket csal ki a stoarce lacrimi |