hirdetés


magyar-román szótár

új keresés


k betű

Lapozás: 1-50 ... 1151-1200 | 1201-1250 | 1251-1300 ... 2501-2540

kiirt  vb. tr.
1. (népet) a extermina;
2. (állatfajt) a distruge, a stârpi;
3. (erdőt) a defrişa;
4. (med). a extirpa;
5. fig. gyökerestül kiirt a stârpi din rădăcină
kiismer  vb. tr.
1. (vmit, vkit) a cunoaşte;
2. kiismeri magát a se descurca, a reuşi să se descurce
kiisz|ik  vb. tr.
1. (italt) a bea;
2. (edényt) a bea până-n fund
kiizzad  vb. intr. a transpira, a asuda
kijár  vb.
I. intr.
1. (vhova) a ieşi (în mod obişnuit undeva);
2. (helyéből könnyen kijön) a ieşi (cu uşurinţă) de la loc; kijár a szék lába iese piciorul scaunului;
3. kijár
valakinek valami a se cuveni (cuiva). -
II. tr.
1. pop. (iskolát) a absolvi, a termina;
2. (vkinél vmitaobţine(ceva)
kijárat  s. ieşire f.
kijátsz|ik  vb. tr.
1. (kártyát) a juca;
2. (vkit) a dejuca;
3. (törvényt) a eluda
kijavít  vb., tr.
1. (hibát) a corecta;
2. (gépet, ruhát) a repara;
3. (tévedést helyesbít) a îndrepta, a rectifica
kijavítás  s.
1. (hibáé) corectare f.;
2. (gépé, ruháé) reparare f.;
3. (tévedés helyesbítése) îndreptare, rectificare f.
kijegyzetel  vb. tr. a conspecta
kijelent  vb. tr.
1. publ., pret. a declara, a afirma deschis;
2. kijelent
valakit a anunţa (organelor în drept) plecarea cuiva
kijelentés  s. declaraţie f.
kijelentkezik  vb. intr. a-şi anunţa plecarea dintr-o locuinţă, a-şi face mutaţia
kijelöl  vb. tr.
1. a indica;
2. (időpontot) a fixa;
3. (vmire) a desemna;
4. (feladatot megszab) a trasa
kijön  vb. intr.
1. (vhonnan) a veni afară, a ieşi;
2. (folt, pecsét) a ieşi;
3. (vmiből kivehető, kihúzható) a se putea scoate uşor, a ieşi uşor; a dugó könnyen kijön az üvegből dopul iese uşor din sticlă;
4. a ieşi; egy hang sem jött ki a torkán nu i-a ieşit un sunet din gâtlej, n-a scos un sunet măcar;
5. fam. (nyomtatásban megjelenik) a apărea, a ieşi; kijött a rendelet a apărut decretul
kijózanít  vb. tr.
1. (részeget) a trezi din beţie, rar a dezbăta;
2. fig. (észre térít) a dezmetici
kijózanod|ik  vb. intr.
1. (részegségből) a se trezi din beţie;
2. fig. (észre tér) a se dezmetici
kijut  vb. intr.
1. (vhonnan) a ieşi;
2. fig. (vkinek vmiből) a avea parte de ...
kikacag  vb. tr. a lua în râs (pe ...), a râde (de ...)
kikap  vb. intr. (megverik) a mânca bătaie
kikapar  vb. tr.
1. (írást) a rade;
2. fig. kikaparom a szemed îţi scot ochii
kikapcsol  vb. tr.
1. (ruhát) a descheia;
2. kikapcsolja az áramot a tăia curentul, a deconecta;
3. (rádiót, tévét) a închide;
4. (gépet, szerkezetet) a decupla
kikapcsolód|ik  vb. intr.
1. (kapocs) a se descheia;
2. fig. (vmiből)
a nu mai lua parte;
3. fig. (szellemileg, idegileg pihen) a se deconecta
kikefél  vb. tr.
1. a peria cu ajutorul periei;
2. (keféléssel kifényesít) a lustrui cu ajutorul periei
kikel  vb. intr.
1. (ágyból) a se scula (din pat);
2. (csirke) a ieşi;
3. (növény) a răsări, a încolţi;
4. fig. kikel
valaki ellen a se porni împotriva cuiva, a avea o ieşire împotriva cuiva; kikel valami ellen a fi pornit (sau a fi revoltat) împotriva unui lucru;
5. fig. képéből kikelve, magából kikelve cuprins de mânie, foarte furios
kikémlel  vb.
I. ir. a iscodi, a spiona. -
II. intr. a se uita iscoditor afară
kikényszerít  vb. tr. a obţine (un lucru) cu forţa
kiképez  vb. tr.
1. a pregăti;
2. mil. a instrui
kiképzés  s.
1. pregătire f.;
2. instrucţie f.;
3. instruire f., instructaj n.
kiképzetlen  adj., mil. neinstruit
kiképzett  adj., şi mil. instruit
kikér  vb. tr.
1. (vmit) a cere;
2. (eljárás végett vkit) a cere extrădarea (cuiva);
3. fig. kikér magának valamit a protesta împotriva unui lucru
kikérdez  vb. tr.
1. (vkit) a chestiona (pe cineva), a pune întrebări (cuiva);
2. (tanulót) a asculta, a întreba, a chestiona
kikéredzked|ik  vb. intr.
1. a cere bilet de ieşire;
2. a se cere afară
kikereked|ik  vb. intr.
1. a se rotunji; kikerekedik az arca i s-a rotunjit faţa;
2. (mondanivaló) a se contura, a se forma, a se închega;
3. (összeadandó összeg) a se ridica la o sumă rotundă
kikerekít  vb. tr. a rotunji
kikeres  vb. tr. a căuta până îşi găseşte
kikerics  s., bot. brânduşă f.
kikerül  vb.
I. tr.
1. (vkit, vmit) a ocoli;
2. a evita, a se feri de ... -
II. intr. a ieşi; győztesként kerül ki a ieşi învingător
kikészít  vb. tr.
1. (pl. szerszámot, ruhát) a pregăti;
2. text. a apreta;
3. fam. (nő) kikészíti magát a se farda
kikézbesít  vb. tr., of a remite, a înmâna
kikezd  vb.
I. tr.
1. (egészséget, anyagot) a ataca;
2. kikezd
valakit, kikezdi valakinek a tekintélyét a ataca pe cineva, a ştirbi autoritatea cuiva.
- II. intr.
1. fam. (beleköt vkibe) kikezd valakivel a se lega (de cineva);
2. fam. kikezd valakivel a încerca să obţină dragostea cuiva, a încerca o apropiere sentimentală de cineva
kikiált  vb. intr.
1. (vhonnan) a striga;
2. (vmit) a proclama
kikiáltás  s. proclamare f.
kikísér  vb. tr. a conduce până afară, a însoţi până afară
kikísérletez  vb. tr. a experimenta
kikölcsönöz  vb. tr. a împrumuta
kikölt  vb. tr. (testének melegével) a scoate pui, a cloci
kiköltöz|ik  vb. intr.
1. (vhonnan) a se muta (din ...);
2. (vhova) a se muta la ...
kikosaraz  vb. tr. (nő kérőt) a refuza un pretendent (la căsătorie)