magyar-román szótár

új keresés


k betű

Lapozás: 1-50 ... 951-1000 | 1001-1050 | 1051-1100 ... 2501-2540

kicsap  vb. tr.
1. (iskolából) a elimina, a exclude;
2. (vegyi úton) a precipita
kicsapód|ik  vb. intr.
1. chim. a se precipita;
2. (ajtó, ablak) a se deschide brusc
kicsapong  vb. intr. a duce o viaţă de petreceri şi de desfrâu; rar a se desfrâna
kicsavar  vb. tr.
1. (csavart stb.) a deşuruba;
2. kicsavar
valakinek a kezéből valamit a-i smulge cuiva ceva din mână;
3. (vizes ruhát) a stoarce;
4. kicsavarja valaki szavainak az értelmét a denatura spusele cuiva
kicsempész  vb. tr.
1. (országból) a scoate prin contrabandă;
2. (titokban kilop, kivisz) a scoate pe furiş
kicsenget  vb. intr., şcol a suna de ieşire
kicsengetés  s., şcol sunatul n. de ieşire
kicsengetési  adj.: kicsengetési kártya sonet n.
kicserél  vb. tr.
1. (helyettesít) a înlocui; a schimba;
2. tapasztalatot kicserél a face schimb de experienţă;
3. (igazolványt) a preschimba
kicserepesed|ik  vb. intr. a (se) crăpa; kicserepesedett az ajka i-au crăpat buzele
kicserez  vb. tr. (bőrt) a tăbăci
kicsi  
I. adj.
1. mic; kicsi ház casă mică;
2. egy kicsit un pic. -
II. s.(kisgyermek, csecsemő) copilaş, mititel m., mititică f.
kicsikar  vb. tr. (kikényszerit, kierőszakol) a stoarce, a smulge
kicsike  
I. adj. micuţ, mititel m., mică, mititică f. ~
II. s.
1. (kisgyermek, csecsemő) copilaş, mititel m., mititică f.;
2. (becéző megszólításban) puişorule!
kicsinosít  vb. tr. a dichisi, a găti; kicsinosítja magát a se dichisi
kicsiny  
I. adj. mic. -
II. s., pret., lit. (kisgyermek) copilaş, mititel m. mititică f.
kicsinyel  vb. tr. (kevésre becsül, lebecsül) a desconsidera, a dispreţui
kicsinyeli  vb. tr.
1. (kisebbnek tart a kelleténél) a considera (sau a găsi) ca (prea) mic;
2. rar (kevesell) a considera ca (prea) puţin
kicsinyes  adj. meschin
kicsinyeskedik  vb. intr. a fi meschin
kicsinyesség  s. meschinărie f.
kicsinyít  vb. tr.
1. (lencse) a micşora;
2. (pl. képet) a reduce;
3. fig. (pl. érdemet) a diminua, a micşora
kicsinyített  adj. micşorat, redus
kicsinyítő  adj.
1. care micşorează, care reduce; kicsinyítő lencse lentilă care micşorează;
2. lingv. kicsinyítő képző sufix diminutival
kicsíp  vb. tr.
1. a scoate (sau a smulge) cu o pişcătură;
2. a pişcă, a înţepa; a hideg kicsípte az arcát frigul i-a pişcat obrajii;
3. fam. kicsípi magát a se găti, a se dichisi, a se ferchezui
kicsíráz|ik  vb. intr. a germina, a încolţi
kicsiség  s.
1. micime, puţinătate f.;
. fig. bagatelă f.
kicsiszol  vb. tr.
1. ind., tehn. (forgácsolással) a poliza; a cizela;
2. ind., tehn. (fényessé tesz) a şlefui, a lustrui;
3. fig. (írásművet) a şlefui, a cizela, a ciopli
kicsoda  pron. cine?
kicsődül  vb. intr. a ieşi îmbulzindu-se
kicsomagol  vb. tr. a despacheta
kicsorbít  vb. tr. a ştirbi
kicsorbul  vb. intr. a se ştirbi
kicsorog  vb. intr. a se scurge
kicsúcsosodik  vb. intr.
1. a se ţuguia;
2. fig. a culmina în ...
kicsúfol  vb. tr. (kigúnyol) a batjocori, a ridiculiza, a-şi bate joc de cineva, a persifla
kicsúsz|ik  vb. intr.
1. a aluneca;
2. kicsúszik a kezéből a-i scăpa din mână;
3. fig. kicsúszik a talpa alól a talaj a-i fugi cuiva pământul de sub picioare
kiderít  vb. tr. a dezveli, a scoate la iveală
kiderül  vb. intr.
1. (ég) a se însenina; a se lumina;
2. fig. (vmi) a se dezveli, a ieşi la iveală
kidíszít  vb. tr. a împodobi, a decora, a ornamenta, a pavoaza
kidob  vb. tr.
1. (vmit) a arunca;
2. (vkit) a da afară, a scoate
kidől  vb. intr.
1. (kerítés, fa) a se răsturna, a cădea la pământ;
2. fig
. a cădea
kidolgoz  vb. tr.
1. a prelucra;
2. (témát) a elabora
kidomborít  vb., tr.
1. rar (domborúan kiemelkedővé tesz) a bomba; kidomborítja a mellét a scoate pieptul;
2. fig.
a reliefa, a scoate în evidenţă
kidomborodik  vb. intr.
1. a se bomba;
2. fig.
a se reliefa, a ieşi în relief
kidönt  vb. tr.
1. (kerítést) a răsturna;
2. (ăi) a doborî
kidudorodik  vb. intr. a se bomba
kidug  vb. tr. a scoate; kidugja a fejét az ablakon a-şi scoate capul pe fereastră
kidugaszol  vb. tr. a destupa, a desfunda
kidülled  vb. intr. (szem) a se bulbuca