hirdetés
f betű | |
Lapozás: 1-50 ... 801-850 | 851-900 | 901-950 ... 1851-1854 | |
félszázados | adj., pret. (fél évszázados) de o jumătate de veac (sau de secol) |
felszed | vb. tr. 1. (földről) a aduna, a strânge (de pe jos); 2. a ridica, a demonta; felszedi a síneket a demonta şinele; 3. felszedi a horgonyt a ridica ancora; 4. (harisnyaszemet) a remaia; 5. fam. betegséget felszed a contracta o boală |
felszeg | vb. tr. (ruhát) a tivi, a face un tiv |
félszeg | adj. stângaci, neîndemânatic, neajutorat |
félszemű | adj. chior, cu un singur ochi |
felszerel | vb. I. tr. 1. a monta; zárt felszerel a monta o broască; 2. a instala; felszereli a telefont a instala telefonul; 3. a utila; üzemet felszerel a utila o uzină; 4. of. (ügyiratot) a alătura anexele la un act. - II. intr. (a bevonuló katona) a se echipa |
felszerelés | s. 1. montare f.; 2. instalare f.; 3. utilaj n. gépi felszerelés utilaj mecanic; 4. rechizite n. pl. (de birou); 5. echipament; katonai felszerelés echipament militar |
félsziget | s. peninsulă f. |
felszín | s. 1. suprafaţă ; sima felszín suprafaţă netedă; 2. geogr. suprafaţa pământului; 3. geom. arie ; 4. felszínre la suprafaţă; felszínre hozzák a szenet aduc cărbunii la suprafaţă; 5. fig. felszínre hoz valamit a scoate ceva la iveală |
felszínes | adj. superficial |
felszíni | adj. 1. la suprafaţă; 2. geogr. de relief ; felszíni formák forme de relief |
felszisszen | vb. intr. a scoate un sâsâit |
felszív | vb. tr. 1. a suge; 2. a absorbi, a trage; 3. a înghiţi |
felszívód|ik | vb. intr. 1. (nedvesség) a pătrunde (în ceva) prin absorbţie, a se absorbi; 2. a se resorbi |
felszívódás | s. absorbţie f. |
felszök|ik | vb. intr. 1. pret. (szökkenve felugrik) a sări (în sus); 2. (feltör) a ţâşni; 3. (váratlanul magasra emelkedik) a se urca brusc |
felszólal | vb. intr. 1. (gyűlésen) a lua cuvântul, a vorbi (într-o adunare); 2. felszólal valami ellen a protesta împotriva a ceva |
felszólalás | s. luare f. de cuvânt, intervenţie f. (la o şedinţă) |
felszólaló | I. adj. (gyűlésen) care ia cuvântul. - II. s. vorbitor m. |
felszolgál | vb. tr. a servi; felszolgálja a kávét a servi cafeaua |
felszolgálás | s. servire f. |
felszolgáló | I. adj. care serveşte. - II. s. ospătar, chelner m. |
felszolgálónő | s. ospătăriţă, chelneriţă f. |
felszólít | vb. tr. 1. pret. (vhova) a chema sus; 2. a soma; 3. şcol. a întreba, a chema la răspuns, a asculta un elev |
felszólítás | s. 1. chemare f.; 2. jur. somaţie f. |
felszólító | adj., lingv. imperativ; felszólító mód modul imperativ |
félt | vb. tr. 1. (vmit) a se teme (că pierde ceva); 2. (féltékenyen) a fi gelos, pop. a teme; 3. (aggódva) a fi îngrijorat (pentru cineva) |
feltalál | vb. tr. 1. a inventa; 2. feltalálja magát a. a se descurca, a face faţă, b. a se acomoda |
feltálal | vb. tr. a servi, a aduce la masă |
feltaláló | s. inventator m. |
feltámad | vb. intr. 1. rel. a învia, a reînvia; 2. fig. (elmúlt dolog) a reînvia, a fi iar la modă; 3. pret. (feléled) a se deştepta, a învia |
feltámadás | 1. înviere, reînviere f.; 2. fig. reînviere |
feltámaszt | vb. tr. 1. (alulról megtámaszt) a sprijini, a propti; 2. rel. a învia, a reînvia |
feltár | vb. tr. 1. (kinyit, felnyit) a deschide (larg); 2. (fölfed, kitakar) a dezveli, a arăta; feltárja mellét a-şi dezveli pieptul; 3. pret. a dezvălui, a releva; feltárták a hiányosságokat au dezvăluit lipsurile; 4. feltárja a szívét (vki előtt) a-şi deschide inima (sau sufletul) în faţa cuiva, a se destăinui; 5. pret. (nyilvánvalóvá tesz) a releva, a scoate în evidenţă |
feltárcsáz | vb. tr. 1. a forma numărul (de telefon); 2. a chema la telefon |
feltart | vb. tr. 1. (magasba) a ridica, a ţine ridicat; 2. a reţine, a opri; feltartotta a menekülő tolvajt l-a reţinut pe hoţul fugar; 3. (hátráltat vmiben) a reţine |
feltartóztat | vb. tr. 1. (vkit, vmit) a reţine, a opri; 2. (munkában) a reţine |
feltárul | vb. intr. a se deschide |
feltáskásod|ik | vb. intr. (fal) a se coşcovi, a se burduşi |
félteke | s. 1. geogr. emisferă f.; déli félteke emisfera sudică (sau australă); északi félteke emisfera nordică (sau boreală); 2. anat. (agyfélteke) emisferă cerebrală |
féltékeny | adj. gelos; féltékeny férj soţ gelos |
féltékenység | s. gelozie f. |
felteker | vb. tr. a înfăşură |
feltekercsel | vb. tr., tehn. a bobina |
feltekered|ik | vb. intr. 1. a se înfăşură; a se răsuci (în jurul a ceva); 2. (tekeredve felkúszik) a se căţăra, a se urca |
feltekerődz|ik | vb. intr. (kígyó) a se încolăci |
feltérdel | vb. intr. 1. a se urca cu genunchii; 2. (fektéből) a se ridica în genunchi |
felterít | vb. tr. (ruhát száradni) a întinde (la uscat) |
felterjeszt | vb. tr. (iratot) a înainta forurilor superioare |
felterjesztés | s. 1. (iraté) înaintare (la forurile superioare); 2. (írásbeli javaslat) propunere în scris (pentru avansare, decorare etc.) |