magyar-román szótár

új keresés


f betű

Lapozás: 1-50 ... 1351-1400 | 1401-1450 | 1451-1500 ... 1851-1854

földalap  s., of. fond n. funciar
földalatti  
I. adj.
1. subteran;
2. fig. (mozgalom) subteran, ilegal. -
II. s. metrou n.
földbirtok  s.
1. proprietate f. funciară;
2. moşie f.
földbirtokos  s.
1. moşier m.
2. cu funcţ. atrib. de moşier; földbirtokos család familie de moşier
földbirtokreform  s. reformă f. agrară
földcsuszamlás  s. alunecare f. de teren
földel  vb. tr., electr. a lega la pământ
földelés  s., electr. (földvezeték) legare f. la pământ
földes  adj.
1. (földdel szennyezett) pământos;
2. (szoba) cu pământ
földesúr  s. moşier m.
földgát  s. baraj n. de pământ; dig n. de pământ
földgáz  s. gaz n. natural
földgömb  s. glob n. pământesc
földgyalu  s., tehn. greder n., maşină f. de nivelat terenul
földhözragadt  adj. calic, sărac lipit pământului
földi  
I. adj.
1. pământesc;
2. földi
szurok asfalt n. natural;
3. terestru; földi állomás staţie terestră.
- II. s.
1. pământean m.;
2. (ugyanabból a faluból) consătean m.
földieper  s. căpşună f.
földigiliszta  s. râmă f.
földikutya  s., zool. orbeţ, căţelul-pământului m.
földimogyoró  s. arahidă, alună americană f.
földkábel  s., electr., tel. cablu n. îngropat (sau subteran)
földkéreg  s. scoarţa f. pământului, scoarţa terestră
földkerekség  s. glob n. a földkerekség népei popoarele globului
földközel  s., astr. perigeu n.
földmágnesesség  s., fiz. magnetism n. terestru (sau pământesc)
földmérés  s. arpentaj n.
földméréstan  s. geodezie f.
földművelés  s. agricultură f.
földművelésügyi  adj. agricol; de agricultură; al agriculturii
földművelő  
I. adj.
1. care se ocupă cu agricultura;
2. rar (földművelésre használt) pentru agricultură, agricol; -
II. s., pret. (földműves) agricultor m.
földműves  s. agricultor m.
földnélküli  s. lipsit m. de proprietate funciară, persoană f. fără pământ
földnyelv  s., geogr.
1. (keskeny félsziget) peninsulă îngustă;
2. rar (keskeny földszoros) istm n.
földnyeső  s., tehn. screper n.
földomlás  s. surpare f. de pământ (sau de teren)
földönfutó  adj.
1. (hontalan) fără patrie;
2. (bujdosó) pribeag
földosztás  s. împroprietărire f.
földpát  s., min. feldspat m.
földrajz  s. geografie f.
földrajzi  adj. geografic; földrajzi fekvés poziţie geografică; földrajzi szélesség latitudine geografică
földrajzkönyv  s. carte f. (sau manual n.) de geografie
földrajztanár  s. profesor m. de geografie
földreform  s. reformă f. agrară
földrengés  s. cutremur n. de pământ, seism n.
földrengéstan  s., geol. seismologie f.
földrész  s., geogr. continent n.
földsáv  s. fâşie f. de pământ
földszint  s. parter n.
földszintes  adj. (épület) fără etaj
földszinti  adj. la parter; földszinti lakás locuinţă la parter