magyar-román szótár

új keresés


f betű

Lapozás: 1-50 ... 1301-1350 | 1351-1400 | 1401-1450 ... 1851-1854

fogva  postp.
1. de; kézen fogva de mână;
2. de la; kezdettől fogva de la început;
3. de, începând cu ...; mától fogva de astăzi
fogy  vb. intr.
1. a se împuţina, a scădea; fogy az ereje i se împuţinează puterile;
2. a descreşte; a hold fogy luna descreşte;
3. a slăbi; szemlátomást fogy a slăbi văzând cu ochii;
4. a se consuma; sok villany fogy se consumă mult curent electric
fogyaszt  vb. tr.
1. a consuma;
2. a slăbi;
3. text. a scădea; egy szemet fogyaszt a scădea un ochi
fogyasztás  s. consum n.
fogyasztási  adj. de consum
fogyasztásmérő  s., tehn. contor n.
fogyasztó  s. consumator m.
fogyatékos  adj. defectuos
fogyatékosság  s.
1. defect n.
2. (hiány) lipsă f.;
3. (testi) infirmitate f.
fogyókúra  s. cură f. de slăbire
fogzás  s., biol. dentiţie f.
fogzománc  s. med. smalţ n.
főhadiszállás  s., mil. marele cartier n. general
főhadnagy  s. locotenent-major m
főhajtás  s., bot. lăstar n. principal, tulpină f. principală
főhangsúly  s., lingv. accent n. principal
főhely  s. loc n. de frunte
főhős  s. erou m. principal
főiskola  s. institut n. de învăţământ superior
főiskolai  adj. de institut de învăţământ superior
főiskolás  s. student m. la un institut de învăţământ superior
főjavítás  s., tehn. reparaţie f. capitală
fojt  vb. tr.
1. a îneca; tóba fojt a îneca în lac; fig. vérbe fojt a îneca în sânge;
2. a sufoca; (gáz) a asfixia;
3. tehn. a strangula
fojtás  s.
1. înecare f.; vízbe fojtás înecare în apă;
2. tehn. fuituială, stupă f.
fojtó  adj.
1. (füst) sufocant; (gáz) asfixiant;
2. tehn. de strangulare
fojtogat  vb. tr.
1. a strânge de gât;
2. şi fig. (füst, szag) a sufoca
fojtószelep  s. tehn. supapă f. de strangulare
fok1   s.
1. muchie f.; a kés foka muchia cuţitului;
2. ureche f.; a tű foka urechea acului;
3. geogr. promontoriu n.
fok2   s.
1. (lépcsőé) treaptă f.;
2 . fig. nivel, grad n.
3. grad; rokonsági fok grad de rudenie;
4. astr., fiz., geom., geogr. grad;
5. lingv. grad; a melléknév fokai gradele adjectivului
fóka  s. focă f.
főként  adv. mai ales, mai cu seamă
fokhagyma  s. usturoi m.
fokhagymás  adj.
1. cu usturoi;
2. care miroase a usturoi, cu miros de usturoi
fokhagymaszag  s. miros n. de usturoi
főkönyvelő  s. contabil-şef m.
fokos1   s. baltag n.
fokos2   adj. de grade; 30 fokos meleg căldură de 30 de grade; 45 fokos szög unghi de 45 de grade
főkötő  s. scufiţă, boneţică f.
fokoz  vb. tr.
1. a mări; a intensifica;
2. lingv. (mellékneveket) a trece prin gradele de comparaţie
fokozás  s.
1. mărire; intensificare f.
; 2. lingv. (mellékneveké) comparaţie f.
fokozat  s.
1. fizetési) gradaţie; treaptă f.;
2. (katonai) rang n.;
3. tehn. (pl. minőségi) grad n.
fokozód|ik  vb. intr.
1. (pl. szél) a se intensifica, a se înteţi;
2. fig. (pl. ellentmondás) a se accentua
fókusz  s., fiz. focar n.
fókusztávolság  s., fiz. distanţă f. focală
fókusztengely  s., fiz. axă f. focală
föl  s. smântână f.; (forralt tejé) caimac n.;fig.; leszedi valaminek a fölét a lua caimacul
föld  s.
1. (égitest) Pământ n.
2. pământ; a földön pe jos, la pământ; a föld felszínén pe suprafaţa pământului; földre dob a arunca la pământ; fig. mintha a föld nyelte volna el parcă a intrat în pământ;
3. (szárazföld) pământ, uscat n.;
4. (termőtalaj) pământ; felszántott föld pământ arat
föld-föld-rakéta  s. mil. rachetă f. sol-sol
föld-levegő-rakéta  s., mil. rachetă f. sol-aer
földadó  s., adm. impozit n. funciar