új keresés

Civil szervezetek

» Meghatározás

» Tárgyalás

» Lásd még

Meghatározás. A polgárok olyan nonprofit, párton kívüli szerveződéseit (egyesületek, szervezetek), amelyek a különféle érdekek és igények kielégítésére önszerveződés eredményeképpen jönnek létre, civil szervezeteknek nevezzük. A harmadik szektornak is nevezett non-profit szervezetek a polgári/civil társadalom egyik pillérét képezik. Az a tényező, hogy az egyének, csoportok, illetve a társadalom problémáit civil szervezetek oldják meg, azért fontos, mert így alakul ki a civil társadalom, vagyis az államtól független kapcsolatok hálózata. Ennek révén nő az állampolgárok részvétele a mindennapi politikában, e részvétel jelentőségének tudata, illetve az őket körülvevő társadalom iránti felelősségtudat. Ezért a civil szféra kiterjedtsége, szerkezete és tagjainak száma sokat elárul egy társadalomról és a polgári/civil öntudat szintjéről. Fejlett államokban (különösen a nyugati demokráciákban) a civil szervezetek megkerülhetetlen partnerei az állami intézményeknek. A civil szervezetek és az állami intézmények közötti együttműködés fontosságát nemzetközi szinten - ENSZ, Európai Unió - is elismerték.

Tárgyalás. Az, hogy több tízezer civil szervezet létezik és tevékenykedik párhuzamosan világszerte, annak a jele, hogy a nemzetközi rend globalizálódik, illetve annak, hogy a civil, demokratikus kezdeményezések igyekeznek a tevékenységüket globálisan kiterjeszteni. Az, hogy egy állam közigazgatása mennyire tartja fontosnak az emberi, polgári és politikai jogokat vagy az ökológiai fenyegetettséget, arra ösztönözheti a hasonló gondolkodású és beállítottságú nemzeti civil szervezeteket, hogy összefogjanak, másfelől a nemzetközi szervezeteket arra, hogy az adott országban elkezdjenek tevékenykedni.
Országról országra változik a civil szervezetek státusza, megítélése, helyzete és fontossága. Számos országban régóta hagyománya van annak, hogy a polgárok önkéntes alapon olyan csoportokat szervezzenek, melyek kiterjedt kezdeményező hálózattal rendelkeznek. A civil szervezetek fejlődő infrastruktúráját és tevékenységét az elnyert pályázatokból, valamint a tagok és szimpatizánsok hozzájárulásából finanszírozzák. Adókedvezményekkel és a támogatás különféle formáival és közvetlen segéllyel akár a kormány is támogathatja működésüket. Egyre terjed az a meggyőződés, hogy a civil szervezetek munkája hatékonyabb és olcsóbb a költséges, bürokratikus állami szervek és szociális intézmények munkájánál, melyek gyakran több pénzt költenek az adminisztratív költségekre, mint magára a szociális tevékenységre és a szolgáltatások kedvezményezettjeire. Az önkéntes szerveződésnek az Egyesült Államokban van a legnagyobb hagyománya, ami történelmi, kulturális és vallási okokra vezethető vissza. A civil szervezeteket 26 adótörvény védelmezi. Országszerte körülbelül egymillió civil szervezet van, melyek 90 millió önkéntest foglalkoztatnak. Nagy-Britanniában az egyház bír hagyományos szervezői szereppel, ezen kívül a civil szektor munkáját koordináló nemzeti tanácsok valamint az állami intézmények játszanak fontos szerepet a szektor fejlődésében.
Közép-Kelet-Európában a civil szektor megerősítésének egészen másfajta, a folyamatban lévő gazdasági és politikai átmenethez köthető okai vannak. A gazdasági változásokat követő időszak és a bizonytalan szociális és állami programok önszerveződésre késztették, kényszerítették a polgárokat. Ezekben az országokban azonban a non-profit és a civil szektor nemcsak az eredménye, hanem jelentős előmozdítója is azoknak a tényezőknek, melyek a változást elindították. A felmérések szerint a kelet-közép-európai országokban rohamosan növekszik a civil szféra kiterjedtsége és jelentősége. A magyarországi, csehországi, lengyelországi és szlovákiai civil szektor vizsgálata azt mutatja, hogy a civil szervezetek főként a következő területeken fejlődnek: jólét, emberi jogok, környezetvédelem, kutatás, közérdek és regionális problémák.
N. S., J. G., A. K.

Lásd még: civil társadalom, civizmus / polgári erények, nyílt társadalom