új keresés

Etnocentrizmus

» Meghatározás

» Etimológia

» Tárgyalás

» Lásd még

Meghatározás. Az etnocentrizmus egy viszonyulási mód jellegzetessége, egy másik kultúrának, illetve más kultúráknak a saját kultúra normái és értékei szerinti megítélése.

Etimológia. Görög ethnos, jelentése 'törzs', 'nép'; a centrum latin, jelentése 'központ'.

Tárgyalás. Az etnocentrizmus viszonyulási módok és elképzelések rendszere, melynek lényege, hogy egy adott kultúra központba állítja és felülértékeli a saját nemzeti vonásait, és ezzel egyidejűleg leértékeli a többi, rendszerint szomszédos nemzetek vagy a kisebbséghez tartozó nemzetiségek vagy etnikai csoportok képviselőit, azok kultúráját. Az etnocentrizmus egyrészt negatív előítéletekben fejeződik ki a más etnikai közösségek és nemzetek iránt (olyan jegyekkel, mint például lusta, ostoba, immorális stb.). Másfelől az etnocentrikus attitűd pozitív vonásokkal ruházza fel saját közösségét, amelyet akár isteni eredetűnek, de mindenképpen kitüntetettnek és felsőbbrendűnek tart (gyakori motívumok az ősi kultúra, tradíciók, békés szándék).
Az etnocentrizmusra az egocentrizmus, a kollektív egocentrizmus, esetleg egománia a jellemző, ami rendszerint intoleranciával, vagy más csoportokkal szembeni nyílt gyűlölettel együtt jelentkezik. Bizonyos esetekben akár a társadalmi tudat módosulását is eredményezheti, amely a mítoszokban és az előítéletekben manifesztálódik, de a racionális magatartás mintáit is elnyomhatja. Az antropológus Samner szerint az etnocentrizmus olyan aspektus, amely egyetlen csoportot vagy nemzetet emel ki, ezt helyezi előtérbe, s a többi nemzetet vagy csoportot ehhez való viszonyításban értékel.
Adorno és munkatársai kidolgoztak egy skálát, amelynek segítségével mérni lehet az etnocentrizmus intenzitását. A mértékrendszer több alskálát tartalmaz, amelyek külön mérik az egyes kisebbségi csoportokkal szembeni viszonyulást (például afroamerikaiak, fülöp-szigetekiek), illetve a saját nemzethez való viszonyulást (ez ebben az esetben az Egyesült Államokra vonatkozott).
Az etnocentrista hajlandóság és mozgalmak a civilizáció hajnalától jelen vannak, és különböző formáiban a mai napig fennmaradtak. A régi civilizációk számára az etnocentrizmus a más népek fölötti uralom igazolására szolgált (pl. a hellén népek felsőbbrendűsége). A középkorban az iszlám hódítók a nem Mohamedán vallású népek feletti uralmukat a 'próféta vallásának' tett szolgálattal magyarázták. Az európai nemzetek kialakulását is erős etnocentrista elképzelések jellemezték. Az olyan elvárásokkal szemben, amelyek szerint a modernitás kiiktatja az etnocentrizmust, tudomásul kell venni a tényt, hogy az etnocentrizmus új alakot öltött, megváltozott formában sikerült fennmaradnia. Ugyanakkor a kommunikáció fejlődése, az oktatás és mindaz, ami segíti a népek közötti megértés és tolerancia megszilárdulását, az etnocentrizmus erejének és befolyásának csökkenését eredményezi.
Az etnocentrizmushoz szorosan kötődő fogalmak a 'bűnbak' és az 'áldozati bárány'. A bűnbak egy ártatlan és többnyire védtelen áldozatra utal (egyénre vagy csoportra), amely ellen egy közösség agressziója összpontosul. A bűnbak fizeti meg mások vétkeit és bűneit. A bűnbak fogalom tipikusan akkor jelentkezik, amikor egy csoport veszélyeztetve érzi magát, viszont képtelen a veszély valódi okával szembenézni. Ilyenkor rendszerint egy kisebbségi és marginalizált csoport (négerek, cigányok, zsidók, homoszexuálisok stb.) válhat az agresszió áldozatává, s játssza el a bűnbak szerepét.
J. G.

Lásd még: előítélet, sztereotípiák és etnokulturális sztereotípiák, tolerancia, xenofóbia