új keresés

Etnikai kisebbség

» Meghatározás

» Tárgyalás

» Lásd még

Meghatározás. Az etnikai kisebbségek egy adott társadalmon belül felismerhető etnikai csoportok (függetlenül bármilyen számszerű viszonytól), mint olyan közösségek, amelyeket a többségi és más kisebbségi csoportoktól megkülönböztet a közös eredet, vagy a sajátos kulturális és nemzeti jegyek.

Tárgyalás. Világszerte 4000 körüli az etnokulturális identitások száma, s az államok 40%-a legalább öt ilyen identitást sorolhat fel. A multietnikus társadalmak legerősebb példái között lehet felsorolni Indiát és Nigériát, ahol több mint száz etnikai identitás létezik, míg más esetekben, mint például a Fidzsi-szigetek, Trinidad, Tobago egyértelmű bipolaritást mutatnak. Délkelet-Európában a Vajdaság jó példa a többféle etnikum meglétére. A jelenkori multietnikus társadalmakban többféle mechanizmus érvényesül a különböző etnikai csoportok viszonyában, ilyenek az alávetés, a szegregáció, a diszkrimináció és az akkomodáció különböző formái. Az etnikai kisebbségek problémájára való odafigyelés az utóbbi évtizedben megnőtt, különösen a demokratikus átmenet országaiban, illetve a multietnikus posztkommunista országokban felmerülő súlyos problémák miatt (a volt Jugoszlávia, a Baltikum országai). Az etnikai heterogenitás a demokratikus átmenet komplexitásának fokát növelte, és az etnikai csoportok közötti feszültségek enyhítésének módozataira fokozottabb figyelmet kellett fordítani. E tekintetben számos intézményes lépés történt, közöttük olyanok is, amelyek garantálják az etnikai kisebbséghez tartozók bizonyos kollektív és egyéni jogait. A legtöbb esetben ezek a rendelkezések az autonómia formáira, a decentralizációra, vagy a döntéshozatal alsóbb szintjéig hatoló devolucióra, azaz a hatalomnak az alsóbb szintekre történő lebontására vonatkozik.
A jogállam elvére támaszkodva a modern államok formálisan biztosítják az etnikai kisebbségek jogait (pl. Jugoszlávia SZK alkotmánya, 11. és 45-50. cikk, Szlovénia Alkotmánya 5., 11., 64. és 65. cikk). A legfontosabb vonatkozó nemzetközi dokumentumok:
"A faji megkülönböztetés minden formáját tiltó nemzetközi egyezmény" (1965), "A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezménye" (1966), "A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezménye" (1966), és a "Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája" (1992). Némely országok továbbléptek, és a kisebbségeket illető pozitív diszkriminációt alkalmaznak, azaz különböző privilégiumokat biztosítanak számukra (pl. a kisebbségek számára mandátumokat biztosítanak a törvényhozásban, vagy különleges választói körzeteket alakítanak ki). A meghirdetett kisebbségi jogok érvényesítésének kérdése jelenleg az egyik legjelentősebb kérdés, tekintettel arra, hogy a tranzíciós országok alkotmányos demokráciát alapoznak meg. Következésképpen az ellenőrzés intézményes mechanizmusainak kidolgozása (pl. Magyarországon) nagyon fontos, és hozzájárulhat a politikai önkényesség visszaszorításához.
N. S., J. G., A. K.

Lásd még: akkulturáció, demokratikus átmenet, diszkrimináció, etnikai csoport, joguralom (jogállam), kisebbség, szegregáció