új keresés

Etnicitás

» Meghatározás

» Etimológia

» Tárgyalás

» Lásd még

Meghatározás. Az etnicitás a társadalmi szerveződés elveként határozható meg, mely a kategoriális vonások szerint szabályozza a csoportok szerveződését, ebben az esetben a feltételezett közös származás alapján (Barth, 1969; Poutignat, Streiff-Fenart, 1997). Mint sajátos formát, az etnicitást a társadalmi interakció folyamán a társadalmilag differenciált kulturális jegyek erősítik meg.

Etimológia. Görög ethnos, jelentése 'törzs', 'nép'.

Tárgyalás. Az etnicitás fogalma az angolszász társadalomelméletben terjedt el az 1970-es években. A szakirodalom szótárában való felbukkanását a később etnikainak elnevezett konfliktusok úgymond váratlan elterjedése provokálta ki. Az etnikai konfliktusok egyidőben jelentkeztek az iparilag fejlett országokban és a harmadik világban, függetlenül attól, hogy az adott ország multietnikus volt-e, avagy olyan, amely kulturálisan homogénnek tekintette magát. Ilyenek voltak a regionalista mozgalmak Franciaországban és az Egyesült Királyságban, a nyelvi konfliktusok Kanadában és Belgiumban, a nemzetiségi problémák Kelet-Európában, és a tribalizmus Afrikában.
Az etnicitás a társadalomtudományok terén a legösszetettebb és legvitatottabb fogalmak egyike. Már feltűnésének pillanatától, amely a 20. század első évtizedére tehető, számos vitára adott alkalmat, mivel nehezen lehetett beilleszteni az olyan fogalmak sorába, mint a nemzet, a faj vagy a nemzetállam. A meghatározását tekintve is számos nehézség merült fel, miután Vacher de Lapogue megnevezte a fogalmat. A probléma már a meghatározás legalsó fokán felmerült, többnyire olyan kategóriák alá igyekeztek besorolni, mint nyelv, gazdasági függetlenség, etnonímia, vallás, politikai szervezettség vagy területi határok. Az etnicitás rendszerint mint deskriptív terminus lehetővé tette az olyan jelenségek értelmezését, mint nemzeti integráció, bevándorlók asszimilációja, rasszizmus stb. Nagyon gyakran előfordul az is, hogy tautologikus módon az etnicitást egy etnikai csoport sajátosságának, karakterisztikumának tartják, ezzel azonban a fogalom csorbul és módszertanilag helytelen kifejezéssé válik. Szokás továbbá az etnicitást a nyelv, vallás, szokások és hasonló jegyek komplexitásának tekinteni, s így a kulturális meghatározás felé közelítik. Másfelől hangsúlyozzák az adott csoport tagjainak feltételezett közös származását, ezzel az etnicitás a faj fogalmával lesz rokon.
Az etnicitás a modern kor egyetemes jelensége, amely a gazdasági fejlődés, a tőkés ipar terjeszkedése, illetve a nemzetállamok kialakulásának, megerősödésének összetett következménye. Az etnicitás kritériumait Fredrik Barth dolgozta ki. Egy adott interakcióban résztvevők önazonosítása és ahogyan mások azonosítják őket, a következő kritériumok szerint megy végbe:
- a csoport határának megvonása (mi/ők)
- a közös származásba vetett meggyőződésre épülő identitás-szimbólumok rögzítése.
Az etnicitást ugyanakkor nagyon sokféleképpen meghatározták, néhány a fontosabbak, és tudományos szempontból értékelhetők közül:
Az etnicitás mint primordiális, eredendő tény (Shils, Geertz, Novak)
Az etnicitás a társadalmi, kulturális és gazdasági érdekek kifejeződése (Van der Berghe, Szymansky, Bonacich, Aronson, De Vos, Barth)
Az érdekcsoport-elmélet (Cohen, Hannertz),
A racionális választás elmélete (Banton)
A belső kolonializmus elmélete (Blauner).
A társadalomtudomány mondhatni konszenzusos alapon különbözteti meg az etnicitás típusait:
- tradicionális és új etnicitás (Gumperz)
- interakció és reakció alapú etnicitás (Hechter)
- valós és szimbolikus etnicitás (Gans, Mc Kay)
N. S., J. G., A. K.

Lásd még: etnikai csoport, etnopolitika, etnikai identitás, etnokulturális csoport, nemzet