új keresés

Emberi jogok

» Meghatározás

» Tárgyalás

» Lásd még

Meghatározás. Az emberi jogok kifejezést az 1940-es években kezdték el használni politikai és társadalmi körökben, Eleonor Roosvelt, aki abban az időben az ENSZ-ben dolgozott, honosította meg a gyakorlatban. Az "emberi jogok" a korábban használatos "természetes jogok" kifejezést váltotta fel, főként azért, mert az utóbbi ellentmondásossá vált. Jacques Maritain francia filozófus szerint az emberi lény nem egy cél megvalósításához szükséges eszköz, hanem önmagában egy cél. Emberi mivolta önmagában elegendő ahhoz, hogy bizonyos jogok illessék meg.

Tárgyalás. Az emberi jogok gondolata az ókori politikai közösségben, a poliszban gyökerezik. A poliszban mindenkit megilletett a szólásszabadság (izogória) és a törvény előtti egyenlőség (izonomia) joga.
A hellenizmus idején úgy gondolták, hogy a jogokat nem az emberi, hanem a magasabb rendű természeti törvények határozzák meg. Azt tartották, hogy a természeti törvények az igazság alapvető elveit testesítik meg, és ésszerűek, tehát minden racionális teremtmény számára érthetőek.
Habár az emberi jogok gondolata a természeti törvények ókori felfogásában és John Locke filozófiájában gyökerezik, a kifejezés maga sokkal később keletkezett. John Locke filozófiája és a Bill of Rights nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatra. A Nyilatkozat írói átvették a Locke által meghatározott három elidegeníthetetlen jogot (az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot), és kiegészítették egy negyedikkel - a boldogságra való törekvés jogával.
A II. világháború után az ENSZ az emberi jogokat alapvető politikai értékként határozta meg, és kezdeményezte a védelmüket szolgáló mechanizmusok kialakítását. Megalapították az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, melynek az volt a feladata hogy meghatározza, mi tekinthető emberi jognak. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1949) a bizottság tevékenységének eredményeként született meg.
A szabályozás első fázisában az emberi jogok számos területét helyezték védelem alá, így a rabszolgaságot, a faji megkülönböztetést és az apartheidet, a gyermekek és a nők jogait, a népirtást, a kínzást, valamint a kegyetlen elbánást és büntetést. Ez egybecseng a következő hasonló tartalmú alapdokumentumokkal:
Kiegészítő egyezmény a rabszolgaság, a rabszolga-kereskedelem és annak intézményei, valamint a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat eltörléséről (1956)
1. - Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről (1965)
2. - Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének visszaszorításáról és büntetéséről (1973)
3. - A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló Egyezmény (1979)
4. - A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzéséről szóló Egyezmény (1984)
5. - Az elítéltek fogvatartási körülményeinek minimális követelményei (1955)
6. - ENSZ Nyilatkozat a gyermek jogairól (1989).

Meg kell említenünk bizonyos regionális szintű szabályozásokat is, melyek a II. világháború után születtek:
1. - Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről (Róma, 1950)
2. - Az Emberi Jogokról szóló Amerikai Egyezmény (San Jose, 1981)
3. - Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (Nairobi, 1981)
Az emberi jogok védelmi mechanizmusai:
Az emberi jogok védelmi mechanizmusainak kidolgozásával a jogok zavartalan alkalmazását szeretnénk elérni.
ENSZ eljárások:
»kapcsolódó testületek:
- A Polgári és politikai jogok nemzetközi Egyezségokmányán és a Kiegészítő Jegyzőkönyvön alapuló eljárások (mindkét okmány 1976-ban lépett hatályba)
- Emberi Jogi Tanács (az Egységokmány értelmében alapították meg, a tagállamok kompetens és erkölcsileg hiteles állampolgárai alkotják)
- Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöbölésére alakult Bizottság (CERD)
- Kínzás Ellenes Tanács
- A gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi Egyezmény (1976)
»az ENSZ szervei:
- Emberi Jogok Bizottsága
- 1503. sz. határozat (1970)
- 1235. sz. határozat (1967)
- A Diszkrimináció megelőzésével és a kisebbségek védelmével foglalkozó Albizottság
- Emberi Jogok Főbiztossága
Európai védelmi mechanizmusok:
1) Az EBESZ keretein belül a védelmi mechanizmusokat a következők alapozták meg:
- Helsinki értekezlet (1975)
- Bécsi értekezlet (1986)
- Koppenhágai értekezlet (1990)
- Párizsi értekezlet (1990) - megváltozik az új Európáról szóló fejezet; az ún. berlini mechanizmus változásokat hoz a felügyeleti és a szavazási rendben.
2) Európai Unió

A jogok védelmét az Európai Bíróság tevékenysége biztosítja; az alapvető dokumentum pedig az Alapvető jogok és szabadságok nyilatkozata.
Európai Emberi Jogi Bíróság

Az Európai Emberi Jogi Bíróságot 1959-ben alapították. Mára minden EU tagállam elismeri a Bíróság határozatait. A Tizenegyedik jegyzőkönyv elfogadása előtt a Bíróság az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (Európa Tanács, Róma, 1950) értelmezési kérdéseivel kapcsolatosan hozott határozatokat és tanácsadói véleményeket.
A nyilatkozat szerződés-jellegű; a többoldalú szerződések olyan rendszerét képviseli, amely objektív mércét teremt az országok emberi jogokkal kapcsolatos magatartásának megítéléséhez.
A. K., J. G.

Lásd még: emberiség ellenes bűncselekmények, háborús bűncselekmények, Helsinki Egyezmény