román-magyar szótár

új keresés


ori betű

Lapozás: 1-34

ori ksz vagy; da ori ba? igen vagy nem?
oribil -ă, -i, -e mn szörnyű, borzalmas
oricând hsz akármikor, bármikor
oricare névm
I.
1. akármelyik, bármelyik;
2. akárki, bárki. -
II. mn akármelyik, bármelyik
oricât1 hsz
1. akármennyire, bármennyire;
2. akármennyit, bármennyit
oricâ|t2 -tă, -ţi, -te névm akármennyi, bármennyi
orice névm, nrag
I. bármi, akármi. -
II. mn
1. akármelyik, akármilyen;
2. minden; cu orice chip mindenképpen
oricine névm bárki, akárki
oricum hsz akárhogy, bárhogy
orieorii n fn fenékháló
orient s fn (est) kelet
orient|a -ez, -at i
I. ts
1. betájol, valamilyen iránybabeállít;
2. irányít. -
II. vissz
1. tájékozódik;
2. átv igazodik
orientabil -ă, -i, -emn irányítható
oriental -ă, -i, -e mn keleti
orientalisms fn keleti jelleg
orientali|st -stă, -şti, -steh és n fn, tud keletkutató, orientalista
orientalistică n fn, tud keletkutatás, orientalisztika
orient|are -ări n fn
1. tájékozódás;
2. átv tájékoztatás;
3. átv irányítás;
4. átv irányzat, irány;
5. átv közeledés, orientálódás; orientare spre folclor közeledés a folklórhoz
orient|are -ărin fn
1. tájékozódás;
2. tájékoztatás; spre orientare tájékoztatásul;
3. tájékozottság;
4. (direcţie, sens) irány;
5. átv irányzat;
6. átv (convingere, concepţie) meggyőződés, felfogás
orienta|t -tă, -ţi, -tem
1. tájékozott;
2. felvilágosított, tájékoztatott;
3. betájolt; orientat spre răsărit keletre néző;
4. mat irányított
orientativ -ă, -i, -emn tájékoztató
orific|iu -ii s fn nyílás
original1 -ă, -i, -e mn
1. eredeti;
2. egyéni, eredeti;
3. furcsa, különös
original2 -e s fn eredeti példány
originalit|ate -ăţi n fn
1. egysz eredetiség;
2. különcködés, eredetieskedés
originar -ă, -i, -emn
1. születésű, valahová való;
2. eredeti, kezdeti
origin|e -i n fn
1. eredet; la origine eredetileg;
2. származás, eredet; de origine eredetű;
3. mat origó
oriîncotro hsz bármerre, akármerre
oripil|a -ez, -attn i, ritk (a îngrozi) elrettent, vál megrémít
oriunde hsz
1. bárhol, akárhol;
2. bárhova, akárhova
orizont -uri s n
1. átv is lát(ó)határ, látókör;
2. geol szint
orizontal | -ă -i, -e mn
I. vízszintes. -
II. hsz vízszintesen
orizontal|ă -en fn, mat vízszintes (egyenes)
orizontalitaten fn vízszintesség