magyar-román szótár

új keresés


o betű

Lapozás: 1-50 ... 651-700 | 701-750 | 751-800 ... 851-852

összezavarodik  vb. intr.
1. (folyadék) a se tulbura;
2. (vminek a sorrendje) a se încurca
összezsúfol  vb. tr. a înghesui
összezsúfolód|ik  vb. intr. a se înghesui
összezsugorod|ik  vb. intr. a se contracta; a se cârci
összezúz  vb. tr. a zdrobi
összhang  s. armonie f.
összhangzat  s., înv.
1. muz. (akkord) acord n.;
2. (összhang) armonie f.
összhangzattan  s. muz. armonie f.
összkomfortos  adj.f. cu confort complet
összpontosít  vb. tr.
1. (pl. adatokat) a centraliza;
2. a concentra; valamire összpontosítja a figyelmét a se concentra asupra unui lucru
összpontosul  vb. intr. a se concentra
össztermelés  s., publ. producţie f. globală
ostoba  adj. prost, neghiob
ostobaság  s. prostie, neghiobie f.
ostor  s.
1. bici n.;
2. pret, (csapás, büntetés) flagel n.
ostoroz  vb. tr., pret.
1. (ostorral ver) a biciui, a bate cu biciul;
2. fig. a biciui, a critica cu asprime
őstörténet  s., ist. preistorie f.
ostrom  s. asediu n.
ostromállapot  s., pol. (szükségállapot) stare f. de asediu
ostromol  vb. tr.
1. (várat) a asedia;
2. fig. a asalta; valakit kérdésekkel ostromol a asalta pe cineva cu întrebări
ostromzár  s., mil. blocadă f.
ostya  s.,farm. casetă f., bulin n.
ösvény  s. cărare, potecă f.
ősz1   s. toamnă f.; ősszel toamna; majd ősszel la toamnă; őszire pe toamnă; (a) mult ősszel în toamna trecută, astă-toamnă
ősz2   adj. (hajról) cărunt, sur
oszcillográf  s., electr, oscilograf n.
oszcilloszkóp  s., electr, osciloscop n.
ószer  s. (ócskapiac) talcioc n., piaţă f. de vechituri
ószeres  s. telal m., negustor m. ambulant de haine vechi
őszes  adj. (őszülő) cu fire albe, înspicat; őszes haj păr înspicat
őszi  adj. de toamnă; tomnatic
őszibarack  s.
1. (gyümölcs) piersică f.;
2. (fa) piersic m.
őszies  adj. tomnatic
őszinte  adj. sincer
őszintén  adv. sincer; őszinténszólva la drept vorbind
őszinteség  s. sinceritate f.
őszirózsa  s., bot. rujă-de-toamna f., ochiul-boului m., aster m.
oszl|ik  vb. intr.
1. (tömeg) a se împrăştia;
2. (pl. fejezetekre) a se împărţi
ószláv  
I. adj., lingv. paleoslav. -
II. s. paleoslavă f., limba f. veche slavă
oszlop  s.
1. arhit. coloană f.;
2. (tartóoszlop) stâlp, pilon m.
3. fig. stâlp; a család oszlopa stâlpul familiei
oszlopsor  s., constr. colonadă f.
oszt  vb. tr.
1. a împărţi;
2. mat. a împărţi, a diviza;
3. (kioszt) a împărţi, a distribui;
4. a da; parancsokat oszt a da ordine;
5. (csoportokba sorol) a împărţi în grupuri;
6 .publ. osztja valakinek a nézetét
a împărtăşi părerea cuiva
osztag  s., mil., of. detaşament n.
osztalék  s., ec. dividend n.
osztály  s.
1. şt. clasă f.;
2. zool, bot. clasă; az emlősök osztálya clasa mamiferelor;
3. şt., pol. clasă; társadalmi osztály clasă socială;
4. învăţ, clasă; első osztály clasa întâi;
5. ferov. clasă;
6. (hivatalban, kórházban) secţie f.; serviciu n.
7. (fizetési) categorie f.
osztályellentét  s.,pol. contradicţie f. de clasă
osztályfőnök  s.
1. (hivatali) şef m. de secţie;
2. şcol. diriginte m.
osztályfőnöki  adj. de dirigenţie; osztályfőnöki óra oră de dirigenţie
osztályhelyzet  s., pol. apartenenţă f. de clasă
osztályismétlés  s., învăţ, repetenţie f., repetarea f.clasei