magyar-román szótár

új keresés


o betű

Lapozás: 1-50 ... 451-500 | 501-550 | 551-600 ... 851-852

orvos  s. medic, doctor m.; családi orvos medic de familie; ügyeletes orvos medic de gardă
orvosi  adj.
1. medical; orvosi bizonyítvány certificat medical; orvosi rendelő cabinet medical;
2. de me-dicină, medical; orvosi könyvek cărţi de medicină
orvosnő  s. doctoriţă f.
orvosol  vb. tr.
1. înv. (gyógyít) a trata, a cura;
2. fig. (bajt) a remedia
orvosság  s.
1. (gyógyszer) medicament n., pop. leac n.;
2. fig. leac; remediu n.
orvostudomány  s. medicină f.
orvtámadás  s. atac n. mişelesc
ős  s. strămoş, străbun m.
ősember  s. omul m. primitiv
őserdő  s. pădure f. virgină
ősfoglalkozás  s., ist., etnogr. ocupaţie f. primitivă
őshonos  adj., şt. aborigen
ősi  adj.
1. (pl. viselet) strămoşesc; străbun;
2. (pl. vár) străvechi, foarte vechi
ősidő  s. timpuri n. pl. străvechi; ősidők óta din timpuri străvechi, din moşi-strămoşi, din timpuri imemoriale
őskor  s.
1. ist epocă f. primitivă;
2. geol. eră f.primitivă
ősközösség  s., ist. comuna f. primitivă
őslakó  s. autohton, băştinaş m.
őslakosság  s. populaţie f. autohtonă (sau băştinaşă)
őslénytan  s., şt. paleontologie f.
oson  vb. intr. (lopakodva megy) a se furişa
ősrégi  adj. străvechi
összead  vb. tr.
1. mat. a aduna; a face adunarea;
2. pop. (házasulandókat) a căsători, a cununa
összeadandó  s, mat. termen m. al unei adunări
összeadás  s., mat. adunare f.
összeakaszkodik  vb. intr., pop. a se încaieră, a se lua la bătaie
összeáll  vb. intr.
1. (vmilyen célra társul) a se întovărăşi;
2. (kialakul) a se forma, a se închega
összeállít  vb. tr.
1. (csapatot, bizottságot): a forma;
2. (gépet, szerkezetet) a asambla, a monta;
3. (tervet, programot) a întocmi
összeállítás  s.
1. (pl. csapaté) formare ;
2. (gépé, szerkezeté) asamblare, montare f.;
3. (tervé, programé) întocmire f.;
4. irodalmi összeállításmontaj literar
összeasz|ik  vb. intr.
1. (kiszáradva összezsugorodik) a se usca, a se sfriji;
2. (testrész) a se zbârci, a se sfriji, a se stafidi
összebarátkozik  vb. intr. a se împrieteni (cu cineva)
összebékít  vb. tr. a împăca, a concilia
összebeszél  vb.
I. intr. (vkivel) a se înţelege. -
II. tr. a vorbi fără (nici o) noimă; sok mindent (sau tücsköt-bogarat) összebeszél a vorbi vrute şi nevrute
összebogoz  vb. tr.
1. a înnoda;
2. (összegubancol) a încâlci
összeborzol  vb. tr. a ciufuli
összecsap  vb.
I. tr.
1. (kezet) a bate din palme;
2. (könyvet) a închide brusc;
3. (munkát) a rasoli, face (un lucru) de mântuială, a da (ceva) peste cap. -
II. intr. (ellenféllel) a se ciocni, a se încăiera
összecsavar  vb. tr.
1. (cső alakúra felgöngyölít) a înfăşură, a face sul;
2. (összesodor) a răsuci
összecsavarodik  vb. intr. a se răsuci
összecsődít  vb. tr. a strânge (în număr mare)
összecsődül  vb. intr. a se îmbulzi
összecsomagol  vb. tr. a împacheta; a-şi face valiza
összecsuk  vb. tr. a închide
összecsukható  adj. pliant
összecsukódik  vb. intr. a se închide
összedől  vb. intr. a se nărui, a se prăbuşi, a se dărâma
összeég  vb. intr. a se arde
összeéget  vb. tr. a arde
összeegyeztet  vb. tr.
1. a pune de acord, a potrivi;
2. (nézetet) a concilia
összeegyeztethetetlen  adj.
1. incompatibil;
2. (nézetek) ireconciliabil, de neîmpăcat
összeegyeztethető
összeenyvez  vb. tr. a încleia
összeér  vb. intr. a se atinge