hirdetés
o betű | |
Lapozás: 1-50 ... 351-400 | 401-450 | 451-500 ... 851-852 | |
öregségi | adj. de bătrâneţe; öregségi nyugdíj pensie pentru limită de vârstă |
öregsz|ik | vb. intr., v. öregedik |
orgazda | s. tăinuitor m. |
orgazdaság | s ,jur. tăinuire f. |
orgona1 | s., muz. orgă f. |
orgona2 | s., bot. liliac m. |
orgonál | vb. intr. (şi tr.) acânta la orgă |
orgonaszó | s. sunet n. de orgă |
orgonista | s. organist m. |
orgyilkos | s. asasin m. |
óriás | s. uriaş m. |
óriási | adj. uriaş, gigantic, enorm |
óriáskígyó | s. boa m. |
óriásmolekula | s., chim., biol. macromoleculă f. |
őriz | vb. tr. 1. a păzi; 2, (véd) a apăra, a feri; 3. (levelet, emléket) a păstra |
őrizet | s., pret. pază f.; őrizetbe vesz a lua (sau a pune) sub pază |
őrizetlen | adj. nepăzit |
őrizked|ik | vb. intr. a se feri (de ...), a se păzi (de ...) |
őrjárat | s., mil. patrulă f. |
őrjöng | vb. intr. a fi furios, a avea accese de mânie, a se înfuria peste măsură; őrjöng a dühtől a turba de furie |
őrjöngő | adj. furios, fig. turbat |
orkán | s. 1. pret. vijelie, furtună f.; 2. met. uragan n. 3. fam. (orkánkabát) fâş n. |
orkánkabát | s. fâş n. |
őrköd|ik | vb. intr. 1. (őrként) a sta de pază; 2. (vigyáz vmire) a priveghea, a păzi; 3. (beteg mellett) a veghea |
őrködés | s. pază, veghe f. |
őrlemény | s. măcinătură f., măciniş n. |
őrlés | s. măcinat n. |
őrlőd|ik | vb. intr. 1. a se măcina; 2. pret. (gyötrődik, emésztődik) a se frământa, a se consuma |
őrlőfog | s., anat. molar m. |
ormány | s. 1. trompă f.; az elefánt ormánya trompa elefantului; 2. entom. trompă; 3. glum. (emberi orr) nas n. (mare) |
ormányos | I. adj. cu trompă. - II. s., zool: ormányosok proboscidieni m . pl. |
ormányosbogár | s., entom. gărgăriţă f. |
örmény | I. adj. armean, armenesc; örmény nő armeanca - II. s. armean m. |
őrmester | s., mil. sergent-major m. |
őrnagy | s., mil. maior m. |
örök | I. adj. veşnic, etern. - II. s. 1. (örökség) moştenire ; örökül hagy a lăsa moştenire; 2. jur. örökbe fogadó adoptiv; örökbe fogad a adopta, a înfia |
örökbefogadás | s. adoptare, înfiere f. |
örökhagyó | s.jur. testator m. |
örökké | adv. 1. totdeauna; 2. (folyton) mereu |
örökkévalóság | s. veşnicie, eternitate f. |
öröklés | s. 1. jur. moştenire; succesiune f.; 2. biol. ereditate f. |
örökléstan | s., şt genetică f. |
örökletes | adj. ereditar |
öröklőd|ik | vb. intr. 1. (tulajdon) a se transmite, a se moşteni; 2. (tulajdonság) a se moşteni |
öröklött | adj. 1. (tulajdon) moştenit; 2. (tulajdonság) ereditar |
örököl | vb. tr., jur. a moşteni, a succeda |
örökös1 | adj. 1. (örök) veşnic, etern; 2. sp. örökös sakk şah etern |
örökös2 | s. moştenitor m., (nő) moştenitoare f. |
örökre | adv. pe veci, pentru totdeauna |
örökrész | s.,jur. parte f. de moştenire |