hirdetés
román-magyar szótár
| m betű | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lapozás: 1-50 ... 301-350 | 351-400 | 401-450 ... 1151-1195 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| măsura | măsor, măsurat i I. ts 1. (meg)mér; 2. felmér; 3. a măsura din ochi végigmér; 4. átv mérlegel. - II. vissz méri magát (vmihez), összeméri magát (vkivel) măsur|ă -i | n fn | 1. méret; după măsură méret után, méretre; 2. mérték; măsură de greutate súlymérték; 3. zene ütem, mérték; 4. tbsz, átv intézkedés; a lua măsuri intézkedik; 5. átv lehetőség; a fi în măsură módja van; 6. átv megfontoltság, mérséklet; cu măsură mértékletesen, mértékkel; fără măsură gondolatlanul; peste măsură mértéktelenül, túlzottan măsura|t -tă, -ţi, -te | mn | 1. megmért, lemért; 2. átv kimért; 3. átv megfontolt măsurăt|oare -ori | n fn mérés | măsurăt|or -oare | s fn mérőműszer | măsuţ|ă -e | n fn, kics asztalka | mat1 | mată, maţi, mate mn fénytelen, tompa | mat2 | s fn matt; a face mat (pe cineva) megmattol (vkit), mattot ad (vkinek) | maţ -e | s fn, főleg tbsz | 1. (inestin) bél; 2. nép (furtun) gumicső mata | névm, táj, biz (dumneata) ön, maga | mâţ|ă -e | n fn macska | matador -i | h fn matador, bikaviador | matahal|ă -e | n fn behemót | mătase | mătăsuri n fn | 1. selyem; 2. növ mătasea porumbului a kukorica bajusza; 3. növ mătasea-broaştei békanyál mătăs|os -oasă, -oşi, -oase | mn selymes | matcă | mătci n fn | 1. földr meder; 2. áll anyaméh, méhkirálynő; 3. (szelvény)tömb maţe-fripte | h fn, pejor | 1. éhenkórász; 2. gonosz ember; 3. fukar, zsugori matelo|t -ţi | h fn (marinar) tengerész, matróz | matematic -ă, -i, -e | mn | 1. matematikai, mennyiségtani; 2. átv pontos matematic|ă -i | n fn matematika, mennyiségtan | matematic|ian -iană, -ieni, -iene | h és n fn matematikus | material1 -ă, -i, -e | mn anyagi; bază materială anyagi alap | material2 -e | s fn | 1. anyag; material de construcţie építőanyag; 2. text kelme, anyag materialiceşte | hsz anyagilag | materiali|st -stă, -şti, -ste | mn | I. 1. materialista; filozof materialist materialista filozófus; 2. anyagias. - II. h és n fn 1. fil materialista, a materializmus híve; 2. anyagias ember, materialista materialitate | n fn anyagiság | mater|ie -ii | n fn | 1. anyag; materie primă nyersanyag; 2. materie cenuşie a. szürkeállomány, b. agy, ész; 3. átv tablă de materii tartalomjegyzék; 4. isk anyag; materie de învăţământ tananyag; 5. átv în materie de a. téren, b. dolgában materiliz|a -ez, -at | i | I. ts 1. anyagivá tesz; 2. átv megtestesít. - II. vissz 1. anyagivá válik; 2. átv megtestesül, testet ölt matern -ă, -i, -e | mn anya-, anyai | maternit|ate -ăţi | n fn | 1. egysz anyaság; 2. szülőotthon matinal -ă, -i, -e | mn | 1. reggeli; 2. koránkelő matin|eu -ee | s fn délelőtti előadás, matiné | matostat -e | s fn, ásv jáspis, jáspiskő | mătrăgun|ă -e | n fn, növ nadragulya | matrapazlâc -uri | s fn, biz csalás, szélhámoskodás | mătreaţă | n fn | 1. korpa (a hajban); 2. növ békanyál matrialism | s fn, fil materializmus | matriarhal -ă, -i, -e | mn | 1. anyajogú, matriarchális; 2. anya- matriarhat | s fn, tört | 1. anyajogúság; 2. anyajogú társadalom, matriarchátus matric|e -e | n fn | 1. mat mátrix; 2. anat (uter) méh, anyaméh; 3. átv (origine, obârşie) eredet, kezdet matricol -ă, -i, -e | mn anyakönyvi | matricol|ă -e | n fn anyakönyv | matrimonial -ă, -i, -e | mn házassági | matrimon|iu -ii | s fn (căsătorie) házasság | matriţ|ă -e | n fn | 1. műsz öntőforma; 2. nyomd anyadúc, anyaminta matroan|ă -e | n fn matróna | matroz -i | h fn matróz, tengerész | matur -ă, -i, -e | mn | 1. érett; 2. átv megfontolt mătura | mătur, măturat i | I. ts 1. (ki)seper (szobát); 2. leseper, lesöpör; 3. összeseper. - II. tn söpröget, sepreget (házban); 2. átv elseper mătur|ă -i | n fn | 1. seprű; 2. növ cirok |
