hirdetés
román-magyar szótár
| in betű | |
Lapozás: 1-50 ... 201-250 | 251-300 | 301-350 ... 1801-1823 | |
| incoercibil -ă, -i, -e | mn 1. fiz össze nem nyomható; 2. átv zabolátlan, féktelen |
| incoeren|t -tă, -ţi, -te | i mn összefüggéstelen |
| incoerenţ|ă -e | n fn összefüggéstelenség |
| incognito | hsz rangrejtve, inkognitóban |
| incognoscibil -ă, -i, -e | mn, fil megismerhetetlen |
| încolăc|i -esc, -it | i I. ts 1. összeteker; 2. összefon. - II. vissz 1. összetekeredik; 2. rátekeredik; 3. átv kanyarog |
| încolăcir|e -i | n fn 1. összetekerés, összegöngyölítés; 2. összegömbölyödés, összetekeredés; 3. kanyar(ulat) |
| încolăci|t -tă, -ţi, -te | mn 1. összetekert, karikába hajlított; 2. összegömbölyödött; összetekerődzött; 3. kanyargó, kígyózó |
| încolăcitură | încolăcire n fn, ld încolăcire |
| încolo | hsz 1. arr, oda; mai încolo odébb; 2. óta, fogva; de-aici încolo mától fogva; 3. különben, egyébként |
| încolon|a -ez, -at | vissz i sorakozik, beáll a sorba |
| incolor -ă, -i, -e | mn színtelen |
| încolţ|i -esc, -it | i I. tn kicsírázik, kisarjad; 2. átv keletkezik. - II. ts 1. belemar; 2. átv szorongat, sarokba szorít; 3. átv meghajszol, bekerít |
| încolţi|t -tă, -ţi, -te | mn 1. kicsírázott, kisarjadt; 2. elkapott, foghegyre kapott; 3. átv sarokba szorított, szorongatott |
| incomensurabil | mn 1. (meg)mérhetetlen; 2. össze nem mérhető |
| incomestibil -ă, -i, -e | mn nem ehető; emberi táplálkozásra nem alkalmas |
| incomo|d -ă, -zi, -de | mn I. kényelmetlen, kellemetlen. - II. hsz kényelmetlenül |
| incomod|a -ez, -at | ts i alkalmatlankodik, zavar |
| incomodan|t -tă, -ţi, -te | mn terhes, bosszantó |
| incomoditate | n fn 1. kényelmetlenség; 2. feszélyezettség |
| incomparabil -ă, -i, -e | mn I. összehasonlíthatatlan, utolérhetetlen. - II. hsz összehasonlíthatatlanul |
| incompatibil -ă, -i, -e | mn összeegyeztethetetlen, össze nem egyeztethető |
| incompatibilitate | n fn 1. összeegyeztethetetlenség; 2. jog összeférhetetlenség; 3. orv inkompatibilitás |
| incompeten|t -tă, -ţi, -te | mn illetéktelen, nem illetékes |
| incompetenţ|ă -e | n fn illetéktelenség |
| incomple|t -tă, -ţi, -te | mn hiányos |
| incomprehensibil -ă, -i, -e | mn érthetetlen |
| incomprehensibilitate | n fn érthetetlenség |
| incompresibil -ă, -i, -e | mn, fiz összenyomhatatlan |
| încondei|a -ez, -at | ts i 1. kicifráz, kidíszít; 2. kifest; 3. átv befeketít, megrágalmaz |
| încondeiat1 | încondeiere s fn, ld încondeiere |
| încondeia|t2 -tă, -ţi, -te | mn 1. írott, festett, hímes (tojás); 2. kifestett, kihúzott; sprâncene încondeiate festett szemöldök |
| încondeier|e -i | n fn 1. kicifrázás, kidíszítés; 2. kihúzás, kifestés (szemöldöké); 3. átv befeketítés, rágalmazás |
| incongruen|t -tă, -ţi, -te | mn oda nem illő; nem megfelelő, nem egyező |
| incongruenţ|ă -e | n fn nem megfelelés, össze nem illés |
| înconjur | ritk -uri s fn 1. kerülő; 2. átv kerülgetés; fără înconjur kertelés nélkül |
| înconjura | înconjur, înconjor, înconjurat i I. ts 1. (meg)kerül; 2. bekerít, körülvesz, körülfog; 3. bejár, körbejár. - II. vissz körülveszi magát |
| înconjurăt|or -oare, -ori, -oare | mn környező |
| inconsecven|t -tă, -ţi, -te | mn következetlen |
| inconsecvenţ|ă -e | n fn következetlenség |
| inconsisten|t -tă, -ţi, -te | mnössze nem álló, szétfolyó |
| inconsolabil -ă, -i, -e | mn (meg)vigasztalhatatlan |
| inconstan|t -tă, -ţi, -te | mn 1. állhatatlan, ingatag; 2. változékony |
| inconstanţ|ă -e | n fn állhatatlanság |
| inconştien|t -tă, -ţi, -te | mn I. 1. eszméletlen, öntudatlan; 2. beszámíthatatlan, felelőtlen. - II. hsz öntudatlanul |
| inconştient2 | s fn, lélt tudattalan |
| inconştienţă | n fn 1. eszméletlenség; 2. öntudatlanság |
| incontestabil -ă, -i, -e | i mn I. kétségtelen. - II. hsz kétségtelenül |
| încontinuu | hsz szakadatlanul |
| încontr|a -ez, -at | vissz i, nép 1. ellenkezik, szembeszáll; 2. összetűz, összezördül |
