magyar-román szótár

új keresés


h betű

Lapozás: 1-50 ... 651-700 | 701-750 | 751-800 ... 1251-1299

héja  s., ornit. uliu m.
hektár  s. hectar n.
hektoliter  s. hectolitru m.
helikopter  s. elicopter, helicopter n.
heliocentrikus  adj., şt. heliocentric
heliotropizmus  s., bot. heliotropism n.
hélium  s., chim. heliu n.
hellén  
I. s., pret. elen m. -
II. adj. (ógörög) elen
hely  s.
1. loc n. helyet foglal a lua loc; helyet kérünk! faceţi loc!; foglaljon helyet! luaţi (sau ocupaţi) loc!;
2. (helység) loc n., localitate f.; (levélen) helyben loco; születési hely locul naşterii; tartózkodási hely domiciliu n.
3. (vidék, tájék) regiune f., loc; erdős hely loc acoperit de păduri;
4. (írásműben) loc; az idézett helyen la locul citat
helyár  s. preţul n. biletului
helybeli  
I. adj. din localitate. -
II. s. localnic m.
helybenhagy  vb. tr.
1. (jóváhagy) a aproba;
2. fam. (elpáhol) a snopi pe cineva în bătaie
helycsere  s. schimbare f. de loc
helyenként  adv.
1. (néhol) pe alocuri, (pe) ici, (pe) colo, ici şi colo;
2. în unele locuri
helyénvaló  adj., publ. (helyes, jogos) just; la locul lui
helyérték  s., mat. (többjegyűszámban) valoarea f. locului
helyes  adj.
1. just, corect; helyes magatartás atitudine justă;
2. exact, precis; helyes számítás calcul exact;
3. corect; lingv. helyes ejtés pronunţare corectă, ortoepie f.;
4. nimerit, potrivit; helyes választás alegere nimerită;
5. fam. drăguţ; helyes kislány fetiţă drăguţă
helyesbít  vb. tr. a rectifica
helyesel  vb. tr. (şi intr.) a aproba
helyesírás  s. ortografie f.
helyesírási  adj.
1. ortografic; helyesírási útmutató îndreptar ortografic;
2. de ortografie; helyesírási szabályok reguli de ortografie
helyeslés  s. aprobare f.
helyeslő  adj. aprobativ
helyesség  s.
1. justeţe f.;
2. corectitudine f.
helyett  postp.
1. în locul ...; helyettem în locul meu;
2. pentru în schimbul ...; a ceruza helyett adok egy golyóstollat pentru creion îi dau un pix;
3. în loc de ...; két kg helyett hármat kér în loc de două kg cere trei
helyettes  
I. adj.
1. (igazgatóé) adjunct;
2. (tanáré) suplinitor. -
II. s.
1. suplinitor m. helyettest állít a pune un suplinitor;
2. locţiitor m.;
3. adjunct m.; a miniszter helyettese adjunct al ministrului
helyettesít  vb. tr.
1. a înlocui pe cineva (temporar), a suplini;
2. (vmit) a înlocui;
3. mat. a substitui
helyez  vb. tr.
1. (vmit) a aşeza, a pune; egymásra helyez a suprapune;
2. (vkit) a pune; szabadlábra helyez valakit a pune pe cineva în libertate;
3. a plasa; műve cselekményét az ókorba helyezi acţiunea operei sale o plasează în antichitate;
4. letétbe helyez a depune
helyezés  s.
1. (tárgyé) aşezare, punere f.;
2. sp. (csapaté, versenyzőé) locul n. ocupat în clasament
helyezked|ik  vb. intr.
1. a se aşeza; egy karosszékbe helyezkedik a se aşeza într-un fotoliu;
2. fam. (fészkelődik, izeg-mozog) a se foi, a nu sta locului;
3. sp. a se plasa;
4. valamilyen álláspontra helyezkedik a se situa pe o (anumită) poziţie
helyezkedés  s.
1. (elhelyezkedés előtti mozgolódás) forfotă f. în căutarea locurilor;
2. sp. plasa-ment n.
helyhatározó  s., lingv. complement n. circumstanţial de loc
helyhatóság  s., of. administraţie f. locală
helyhiány  s.
1. (férőhely hiánya) lipsă f. de locuri;
2. (helyszűke) lipsă de spaţiu
helyi  adj. local; helyi
szervek organele locale
helyiség  s.
1. (hivatalé, intézményé) local n.
2. (lakásban) încăpere f.
helyjegy  s.,ferov. tichet n.
helynév  s. toponimic, toponim n., nume n. topic
helynök  s., rel. vicar m.
helyőrség  s., mil. garnizoană f.
helyrajz  s. topografie f.
helyreáll  vb. intr. (rend, egyensúly, egészség) a se restabili
helyreállít  vb. tr.
1. a
reface;
2. (épületet) a restaura; a renova;
3. fig. a restabili
helyrehoz  vb. tr. a repara
helyrehozhatatlan  adj. ireparabil
helyreigazít  vb. tr.
1. a aşeza (sau a pune) la loc;
2. rar (jóvátesz) a îndrepta;
3. publ (helyesbít) a rectifica
helyretesz  vb. tr. a pune la loc
helység  s., of. localitate f.
helyszín  s., of. faţa f. locului
helytáll  vb. intr.
1. a face faţă;
2. (vmiért) a răspunde (pentru ceva);
3. (érvényes) a fi valabil