román-magyar szótár

új keresés


fier betű

Lapozás: 1-15

fier s fn
1. egysz vas; fier vechi ócskavas;
2. fier de călcat vasaló;
3. mezőgekevas;
4. tbsz fiare bilincs
fier-betons fn, műsz betonvas, betonacél
fierar -i h fn kovács
fierăr|ie1 -ii n fn
1. kovácsmesterség;
2. kovácsműhely
fierăr|ie2 -ii
1. vaskereskedés;
2. vasáru
fierbăt|or -oareplonjor fierbător cu ţevi de foc
fierbefierb, fiert i I. tn
1. (meg)fő;
2. (fel)forr;
3. buzog, rotyog;
4. átv forrong, háborog (ember, tömeg);
5. háborog, zúg (teger);
6. erjed, forr. - II. ts
1. (meg)főz (ételt);
2. kifőz (fehérneműt)
fierber|e -i n fn
1. forrás; punct de fierbere forráspont;
2. pol forrongás
fierbinc|ior -oară, -ori, -oaremn, kics, nép majdnem forró
fierbin|te -ţi mn
1. forró;
2. átv lángoló, forró
fierbint|eală -eli n fn
1. forróság, hőség;
2. láz, forróság
fiere n fn
1. epe;
2. átv keserűség
fiertfiartă, fierţi, fierte mn
1. (fel)forralt;
2. főtt;
3. átvleforrázott, levert
fiert2s fn
1. forrás; a da în fiert forrni kezd, felforr;
2. fövés;
3. (fel)forralás;
4. főzés
fiertur|ă -i n fn
1. főtt étel; főzet;
2. forrás