hirdetés


magyar-román szótár

új keresés


e betű

Lapozás: 1-50 ... 1401-1450 | 1451-1500 | 1501-1550 ... 1801-1823

érkez|ik  vb. intr.
1. a sosi;
2. (folyamatban, fejlődésbeli) a ajunge; fordulóponthoz érkezik a ajunge la o cotitură
érkezés  s.
1. sosire f.; a vonat érkezése sosirea trenului;
2. (ennek időpontja) sosire; az autóbusz érkezésekor la sosirea autobuzului
erkölcs  s.
1. morală f.; keresztény erkölcs morală creştină;
2. moravuri n. pl; laza erkölcsök moravuri uşoare
erkölcsbíró  s. moralist m.
erkölcscsősz  s., peior. moralist m.
erkölcsi  adj.
1. moral; erkölcsi erő forţă morală;
2. de moralitate; erkölcsi bizonyítvány certificat de mora-litate, jur. cazier judiciar;
3. ir. erkölcsi prédikációt tart a face cuiva morala, a moraliza
erkölcsös  adj.
1. moral;
2. cinstit, moral; erkölcsös lány fată cinstită
erkölcstan  s.,fil. etică f.
erkölcstelen  adj. imoral
erkölcstelenség  s. imoralitate f.
érlel  vb. tr. a coace
érme  s. (fém pénzdarab) monedă f.
ernyed  vb. intr., pret. a se moleşi, a se muia
ernyedt  adj.,pret. moleşit
ernyedtség  s., pret. moleşeală, moliciune f.
ernyeszt  vb. tr., pret. a moleşi
ernyő  s.
1. (esernyő) umbrelă f.;
2. (napernyő) umbrelă de soare, parasol n.;
3. (kocsié) coviltir n.;
4. (lámpaernyő) abajur n.;
5. film., tv. ecran n.;
6. bot. umbrelă f.
ernyősvirágzatúak  s. pl., bot. umbelifere f. pl. plante f. pl umbelifere
erő  s.
1. putere, forţă f.;
2. vigoare, vlagă f.; jó erőben levő ember om plin de vigoare;
3. fiz. forţă; centrifugális erő forţă centrifugă; centripetális erő forţă centripetă; mágneses erő forţă magne-tică;
4. fiz. intensitate f.; a fény ereje intensitatea luminii;
5. mil. forţă; fegyveres erők forţe armate;
6. (italé) tărie, putere f.;
7. fig. forţă; erővel cu forţa
erőd  s., mil. fortăreaţă f.
erődít  vb. tr., mil. a fortifica
erődítés  s., mil fortificaţie f.
erődítmény  s., mil.
1. fortificaţie f.; înv. redută f.;
2. întăritură f.; a vár erődítményei întăriturile cetăţii
erőfeszítés  s. efort n.
erőforrás  s.
1. pret. resursă f.; helyi erőforrások resurse locale;
2. tehn. (energiaforrás) sursă f. de energie
erőkifejtés  s., pret. efort n.
erőlköd|ik  vb. intr. a se forţa, a face un efort
erőltet  vb. tr. (vmit) a forţa; erőlteti a dolgot a forţa nota
erőltetett  adj.
1. forţat;
2. silit, nefiresc; erőltetett mosoly zâmbet nefiresc
erőmű  s., electr, centrală (sau uzină) f. electrică
erőmutatvány  s. acrobaţie f.
erőművész  s. artist m. (de circ) care face demonstraţii de forţă fizică pentru delectarea spectatorilor
erőnlét  s., sp. condiţie f. fizică
erőpár  s.,fiz. cuplu n. de forţe
erőpazarlás  s. risipă f. de forţă (sau de energie)
erőpolitika  s., publ politică f. de pe poziţii de forţă
erőpróba  s., publ, pret. probă (sau încercare) f. de forţă
erős  adj.
1. puternic, tare, voinic; erős ember om puternic;
2. vânjos, puternic; erős kar braţ vânjos;
3. (a betegségeknek ellenálló) rezistent; erős szervezet organism rezistent
erősáram  s., electr, curent m. tare
erősít  vb.tr.
1. a întări, a fortifica; az úszás erősíti a testet înotul fortifică trupul;
2. a consolida, a întări; kövekkel erősítik a gátat întăresc digul cu pietre;
3 (új erőkkel gyarapít) a întări; erősítették a csapatot au întărit echipa;
4, (kapcsolatot, szövetséget) a întări, a consolida;
5. fig., tehn.
a amplifica;
6. (vmit vhovă) a fixa de ...;
7. fig. a afirma (cu tărie), a susţine
erősítő  
I. adj.
1. de fortificare; erősítő gyakorlatok exerciţii de fortificare;
2. fortifiant, tonic, recon-fortant;
3. tel. de amplificare. -
II. s.
1. întăritor, fortifiant, tonic, reconfortant n.
2. electr. amplificator n.
erőskezű  adj. (erélyes, szigorú) energic, sever; erőskezű tanár profesor energic
erősköd|ik  vb. intr. a insista
erősöd|ik  vb. intr.
1. (pl. beteg) a se întări, a se întrema, a prinde puteri;
2. (pl. mozgalom) a se întări
erősség  s.
1. tărie; putere f.;
2. electr., fiz. intensitate f.; az áram erőssége intensitatea curentului.
erőszak  s.
1. forţă f.; enged az erőszaknak a ceda forţei;
2. violenţă f.; hatóság elleni erőszak violenţă contra autorităţii publice;
3. nemi erőszak viol n. erőszak ot követ el valakin a comite viol asupra cineva, a viola pe cineva;
4. silă, forţă f.; erőszakkal cu (de-a) sila;
5. publ. teroare; az erőszak uralma dominaţia terorii
erőszakcselekmény  s., jur. atrocitate f.
erőszakol  vb. tr. a forţa
erőszakos  adj.
1. violent; erőszakos halál moarte violentă;
2. agresiv; erőszakos játékos jucător agresiv
erőszakoskod|ik  vb. tr.
1. a încerca să obţină ceva cu forţa;
2. erőszakoskodik valakivel a comite un act de violenţă faţă de cineva, a se purta violent cu cineva