magyar-román szótár

új keresés


d betű

Lapozás: 1-50 ... 201-250 | 251-300 | 301-350 ... 551-566

dinasztia  s. (uralkodócsalád) dinastie f.
dinnye  s. pepene m.
dinnyeföld  s. pepenărie
dínomdánom  s., pop. (nagy mulatság) chef, zaiafet n.
dinoszaurusz  s., zool. dinozaur m.
dió  s. nucă ; diót tör a sparge nuci
diófa  s.
1. bot. nuc m.;
2. ind. lemn n. de nuc
dióhéj  s.
1. coajă de nucă;
2. fig. -ban
pe scurt, concis
dioptria  s. dioptrie f.
dioptriás  adj. cu un anumit număr de dioptrie; tizenkét dioptriás lencse lentilă cu douăsprezece dioptrii
diószén  s., com. cărbune m. nuci
diótörő  s. spărgător n. de nuci
dioxid  s., chim. bioxid m.
diploma  s. (oklevél) diplomă f.
diplomácia  s. diplomaţie f.
diplomáciai  adj. diplomatic; diplomáciaitestület corp diplomatic
diplomamunka  s., învăţ, lucrare f. de diplomă
diplomás  s. diplomat m. universitar, licenţiat m.
diplomata  s. diplomat m.
diplomatikus  adj. diplomatic
direkt  
I. adj. direct; şcol. direkt módszer metodă directă. -
II. adv.
1. direct;
2. agr., vit. direkt termő pro-ducător direct
diri  s., fam., glum. (igazgató) director m.
diribdarab  s. zob n.; diribdarabokra tör a face zob
dirigál  vb. tr. (şi intr.)
1. fam. a dirija; a conduce;
2. pret. (zenekart, énekkart) a dirija
disszertáció  s., şt teză, înv. disertaţie f.; doktori disszertáció teză de doctorat
disszimiláció  s.
1 .pret. (elkülönülés) diferenţiere f.;
2. biol. dezasimilare f.;
3. lingv. (elhasonulás) disimilaţie, disimilare f.
disszociálód|ik  vb. intr.
1. chim. a se disocia;
2. psih. a se disocia
disszonancia  s., muz. disonanţă f.
disszonáns  adj.
1. muz. disonant;
2. pret. (össze nem illó) nepotrivit
disz  s., muz. re m. diez
dísz  s.
1. ornament, decor n.;
2. podoabă f.;
3. (ruhán) găteală f.;
4. mil. pret. (díszruha) ţinută f. de gală (sau de ceremonie), mare ţinută;
5. pret. (dicsőség, becsület) cinste, onoare f.; díszére válik valakinek a-i face cinste cuiva
díszdoktor  s. doctor m. honoris causa
díszebéd  s. banchet n., masă f. festivă
díszegyenruha  s. uniformă f. de gală (sau de paradă)
díszeleg  vb. intr.
1. (díszlik) a sta ca decor;
2. peior. (parádézik) a face paradă (de ...)
díszelnök  s. preşedinte m. de onoare
díszelőadás  s. reprezentaţie f. de gală, spectacol n. de gală
díszes  adj.
1. decorat, împodobit;
2. (ünnepélyes) solemn
díszgyűlés  s. şedinţă f. festivă
diszharmónia  s.
1. muz. dezacord n., discordanţă f.;
2. pret. (egyenetlenség, nézeteltérés) lipsă f. de înţelegere, neînţelegere f.
díszhely  s. loc n. de onoare
díszít  vb. tr.
1. a împodobi, a decora, a orna; virággal díszíti a szobát împodobeşte camera cu flori;
2. a împodobi, a înfrumuseţa; a falakat freskók díszítik pereţile sunt împodobite (sau ornate) cu fresce
díszítés  s.
1. (cselekvés) decorare, împodobire f.;
2. (díszítmény) decor, ornament n.
díszítmény  s. decor, ornament n.
díszkapu  s.
1. (ideiglenes diadalkapu) poartă f. (provizorie) ridicată cu ocazia unor festivităţi;
2. constr. portal n.
díszkiadás  s. ediţie f. de lux
díszkíséret  s. escortă f. de onoare, suită f.
diszkosz  s.
1. sp. disc n.
2. fam. (diszkoszvetés) aruncarea f. discului
diszkoszvetés  s., sp. aruncarea f. discului
diszkoszvető  s., sp. discobol m., aruncător m. de disc