román-magyar szótár

új keresés


ci betű

Lapozás: 1-50 | 51-100 | 101-150 | 151-200 ... 301-305

cioban -ih fn
1. juhász, (juh)pásztor;
2. juhos gazda
ciobănaş -i h fn (juhász)bojtár
ciobăn|esc -ească, -eşti mn juhász­, pásztor­
ciobăn|i -esc, -it tn i juhászkodik
ciobăniţ|ă -e n fn
1. pásztorleány;
2. juhászné
ciob|i -esc, -it ts i
1. megcsorbít;
2. eltör
cioc -uri s fn
1. áll csőr;
2. átv száj, csőr, orr (tárgyé);
3. kecskeszakáll
cioc-întorsh fn, áll gulipán
ciocan -e s fn
1. kalapács; ciocan cu aer comprimat légkalapács;
2. zene cimbalomverő;
3. műsz ciocan de lipit forrasztópáka
ciocănar -i h fn
1. szegecselő;
2. gépkalapáccsal dolgozó szakmunkás;
3. pejor segédmunkás
ciocănaş -i h fn sóvágó, sóbányász
ciocăn|i -esc, -it i
I. tn
1. kopog, kopogtat;
2. kalapácsol, kalapál, ver. –
II. ts
1. orv (ki)kopogtat;
2. átv zaklat, nyaggat (vkit)
ciocănir|e -i n fn kalapálás, kalapácsolás
ciocănit -uri s fn
1. kopogás, kopogtatás;
2. kalapácsolás, kalapálás;
3. kopácsolás
ciocănit|oare -ori n fn, áll harkály
ciocăniturăld ciocănit
ciocârlan -i h fn
1. áll búbos pacsirta;
2. hím pacsirta
ciocârl|ie -ii n fn, áll pacsirta
ciochin|ă -e n fn nyeregkápa
cioclovin|ă -e n fn, nép pökhendi újgazdag
ciocl|u1 -i h fn gyászhuszár
ciocnet -es fn
1. összeütődés; koppanás, csattanás;
2. koccanás
ciocn|i2 -esc, -it i
I. ts
1. összekoccant;
2. odaüt, odakoccant. –
II. tn
1. koccint;
2. kopog, kopogtat. –
III. vissz
1. összeütődik;
2. összeütközik (jármű);
3. ütődik; a se ciocni de ceva nekiütközik valaminek;
4. átv összeütközik, ellentétbe kerül;
5. átv megütközik
ciocnir|e -i n fn
1. összeütközés;
2. átv megütközés; összecsapás;
3. koccintás
ciocni|t -tă, -ţi, -temn
1. repedt;
2. átv, gúny (ţicnit) ütődött, félkótya
ciocnitur|ă -in fn
1. összeütődés, koccanás;
2. repedés
ciocoaic|ă -e n fn, gúny
1. parvenü (nő);
2. felkapaszkodott nagysága
cioc|oi -oi h fn, gúny
1. parvenü;
2. felkapaszkodott, újgazdag
cioco|iesc -iască, -ieşti mn, gúny felkapaszkodott
ciocoimen fn, egysz felkapaszkodottak
ciocolat|ă -e n fn csokoládé
ciocul-berzeis fn, növ gólyaorr
ciocul-cucoareis fn, növ gémorr
cioflingar -i h fn, biz
1. semmirekellő, semmirevaló;
2. rongyos;
3. szegény
ciohodar -i h fn, elav
1. komornyik;
2. kamarás;
3. fejedelmi szolga
ciolan -e s fn
1. konc, csont;
2. nép csont, (vég)tag;
3. csonton levő (bőrös) hús, boka
ciolăn|os -oasă, -oşi, -oase mn csontos, nagycsontú
ciom|ag -ege s fn bot, bunkó, furkósbot
ciomăgaş -ih fn, biz kötekedő, garázda ember
ciomăg|eală -eli n fn
1. verekedés (bottal);
2. átv agyba­főbe verés
ciomăg|i -esc, -it ts i
1. megbotoz;
2. átv agyba­főbe ver
ciondăn -eală, -elin fn, biz civakodás
ciondăn|i -esc, -it i
I. ts szid. –
II. vissz civakodik
ciontld ciunt
ciopârţ|i -esc, -it ts i
1. szétdarabol;
2. összevagdal, össze­vissza vagdal
ciopl|i -esc, -it i
I. ts
1. farag;
2. műsz (ki)farag, (ki)vés;
3. átv csiszol. –
II. vissz, átv kicsiszolódik, kiművelődik
cioplir|e -in fn
1. faragás, vésés;
2. átv csiszolás
cioplit s fn, egysz faragás
cioplit|or1 -oare, -ori, -oare h és n fn faragó; cioplitor în lemn afafaragó
cioplit|or2 -oare s fn
1. nagyológyalu;
2. (cuţitoaie) vonókés;
3. patahántó