hirdetés


román-magyar szótár

új keresés


c betű

Lapozás: 1-50 ... 401-450 | 451-500 | 501-550 ... 3501-3541

caps|ă -e n fn
1. kapocs;
2. gyutacs, kapszli;
3. kupak
capsat-oare -ors fn fűzőgép, kapcsológép
capsoman -ă, -i, -eh és n fn, pejor csökönyös szamár
căpş|or -oare s fn fejecske
capsul|ă -e n fn
1. növ tok;
2. vegy csésze;
3. kupak
capsul|a -ez, -atts i, műsz kupakkal lezár
căpşun -i h fn, növ földi eper, szamóca
căpşun|ă -i n fn földi eper
capt|a -ez, -at ts i
1. felfog, összegyűjt;
2. átv megnyer
captabil -ă, -i, -emn felfogható, összegyűjthető
captalan -i h fn, növ acsalapu
captat|or -oares fn, műsz gyűjtő, felfogó berendezés; captator solar napelem
captiv -ă, -i, -e mn
1. fogoly, rab;
2. balon captiv kötött léggömb
captiv|a -ez, -at ts i
1. rabul ejt;
2. magával ragad, elbűvöl, lebilincsel
captivan|t -tă, -ţi, -te mn magával ragadó, lebilincselő, megejtő, elragadó, elbűvölő
captiva|t -tă, -ţi, -temn lenyűgözött, elragadtatott
captivitate n fn fogság, rabság
captur|a -ez, -at ts i
1. elfog, foglyul ejt;
2. zsákmányul ejt
captur|ă -i n fn zsákmány
captur|are -ărin fn
1. elfogás, foglyulejtés;
2. zsákmányolás
căptuş|eală -eli n fn
1. bélés;
2. ip huzat, burkolat (fából, fémből, szövetből)
căptuş|i -, -esc, -it ts i
1. bélel;
2. ip bevon, behúz, burkol, borít;
3. átv, biz elnadrágol, ellátja a baját (vkinek)
căpuit|or -oarebuterolă s fn, műsz (buterolă) szegecsfejező
căpuş|ă -e n fn, áll kullancs
căput|a -ez, -at ts i megfejel (lábbelit)
căput|ă -e n fn
1. cipőfelsőrész;
2. lábfej
car1 -i h fn, inkább tbsz, áll szú
car2 -e s fn
1. szekér, kocsi; car blindat páncélkocsi;
2. csill Carul­Mare Nagygöncöl; Carul­Mic Kisgöncöl
car3 -uri s fn szán, kocsi (írógépen)
câr isz
1. varjú, tyúk hangját utánzó szó;
2. kif: câr­mâr egyezkedés(sel), veszekedés(sel); că­i câr că­i mâr hogy így meg úgy
căracar, cărat i
I. ts
1. szállít;
2. hord, visz.
II. vissz, biz elkotródik, elhordja magát; cară­te! hordd el magad!
cărăbăn|i -esc, -it i
I. ts, táj visz, cipel, hurcol.
II. vissz, biz elkotródik, eliszkol
carabin|ă -e n fn
1. karabély;
2. műsz rugós horog, karabiner
carabinier -i h fn, rég karabélyos
cărăbuş -i h fn, áll cserebogár
caracatiţ|ă n fn, áll polip
caracter -e s fn
1. jellem; om de caracter jellemes ember;
2. jelleg;
3. irodt comedie de caracter jellemkomikum;
4. dans de caracter karaktertánc;
5. nyomd betű(típus)
caracteristic -ă;, -i, -e mn
I. jellemző, jellegzetes, sajátos.
II. hsz jellemzően, jellegzetesen, sajátosan
caracteristic|ă -i n fn
1. jellegzetesség, sajátosság, jelleg;
2. ismertetőjel, ismérv;
3. mat karakterisztika, a logaritmus egész számú része;
4. jelleggörbe
caracteriz|a -ez, -at ts i jellemez
caracteriz|are -ări n fn jellemzés
caracterizat|or -oare, -ori, -oaremn jellemző
caracud|ă -e n fn, áll kárász
caracul h fn, egysz karakül juh
caraf|ă -egarafă n fn (garafă) üvegpalack, hosszú nyakú (boros)üveg
caragaţ|ă -e n fn
1. áll (coţofană) szarka;
2. átv, biz (femeie vorbăreaţă) fecsegő nőszemély
caraghi|os -oasă, -oşi, -oase mn nevetséges
caraghioslâc -uri s fn
1. nevetséges dolog;
2. mókázás, bolondozás
cârâ|i -i, -it tn i
1. károg;
2. kárál, kotkodácsol;
3. átv, pejor okácsol
cârâ|ială -ieli n fn
1. károgás;
2. kárálás, kotkodácsolás;
3. átv, biz (ceartă) veszekedés