Transindex - Dicţionar român-maghiar (beta)

c betű
Lapozás: 1-50 ... 3251-3300 \| 3301-3350 \| 3351-3400 ... 3501-3541
culegar -e	s fn, nyomd szedővas
culegăt\|or -oare, -ori, -oare	h és n fn 1. (termés szedését végző személy) szedő; 2. gyűjtő; culegător de cântece populare népdalgyűjtő; 3. nyomd szedő
culegători\|e -ii	n fn, nyomd szedőterem
culege	culeg, cules ts i 1. betakarít, begyűjt (termést); 2. (le)szed (virágot); 3. felszed, összeszed; 4. (össze)gyűjt; 5. átv arat; 6. nyomd szed
culeger\|e -i	n fn 1. leszedés, (össze)gyűjtés; 2. gyűjtés; culegere de date adatgyűjtés; 3. gyűjtemény
cules	s fn 1. (le)szedés; 2. cules(ul) viilor szüret; 3. nyomd szedés
cule\|s^{^{2 -să, -şi, -se}}	mn 1. összegyűjtött, összeszedett; 2. learatott, betakarított
culinar -ă, -i, -e	mn konyhai
culis\|ă -e	n fn 1. színfal; 2. műsz lengőív
culis\|a -ez, -at	i műsz I. ts csúsztat. -II. (vájatban) csúszik, gördül
culm\|e -i	n fn 1. tető, csúcs; 2. átv tetőfok, csúcspont; astai culmea! ez már több a soknál
culmin\|a -ez, -at	tn i, csak 3. sz 1. tetőfokra ér, tetőfokra hág, csúcspontra jut, kulminál; 2. csill delel
culminan\|t -tă, -ţi, -te	mn tetőponton levő, tetőző, tető, csúcs; átv is punct culminant tetőpont, csúcspont
culminaţ\|ie -ii	n fn, csill delelés
culoar -e	s fn folyosó
cul\|oare -ori	n fn 1. szín; de culoare a. színű, b. színes; 2. átv színezet, jelleg; 3. festék
culp\|ă -e	n fn 1. vétek, bűn, hiba; 2. jog vétség, szabálysértés
culpabil -ă, -i, -e	mn, jog bűnös
culpabilitate	n fn bűnösség
cult¹ -e	s fn 1. kultusz, vallásos tisztelet; 2. túlzott tisztelet, dicsőítés, kultusz; 3. (religie, confesiune) vallás, felekezet
cul\|t² -tă, -ţi, -te	mn 1. művelt, képzett; 2. művelt (emberre jellemző); 3. muzică cultă műzene; poezie cultă műköltészet
cultiraliz\|a -ez, -at	ts i művel, művelődésbe bevon
cultiva	cultiv, cultivat ts I. 1. (meg)művel (földet); 2. termel, termeszt; 3. átv ápol, fejleszt; 4. átv kiművel, képez. – II. vissz 1. termesztik; 2. átv művelődik
cultivabil -ă, -i, -e	mn, mezőg 1. megművelhető; 2. termelhető
cultiv\|are -ari	n fn 1. megművelés, megmunkálás; 2. termesztés, termelés; 3. művelés, nevelés, oktatás
cultiva\|t -tă, -ţi, -te	mn művelt
cultivat\|or¹ -oare, -ori, -oare	h és n fn földművelő
cultivat\|or² -oare	s fn, mezőg talajporhanyító, kultivátor
cultur\|ă -i	n fn 1. műveltség, művelődés, kultúra; 2. mezőg vetés; 3. gazdálkodás; cultură de terasă teraszos gazdálkodás; cultură prin irigaţie öntözéses gazdálkodás; 4. termesztés, termelés; cultura plantelor növénytermesztés; 5. áll tenyésztés; 6. biol, orv tenyészet
cultural -ă, -i, -e	mn művelődési; műveltségi, kulturális, kultúr
culturaliz\|are -ări	n fn művelés
cum¹	hsz 1. hogy; hogyan; cum …, cum nu… hogy, hogy nem; cum să nu! a. hogyne!, dehogynem!, b. hogyisne!; 2. milyen; cum e? milyen?; 3. mennyiért?; cum dai merele? mennyiért adja az almát?
cum²	ksz 1. ahogy, amint; cum a plecat … ahogy elment …; 2. amilyen; cum nu se mai află amilyen több nincs
cuman -ă, -i, -e	mn és h, n fn, tört kun
cumâs	s fn kumisz (ital)
cum\|ătră -etre	n fn 1. komaasszony; 2. nép (megszólítás) komámasszony
cum\|ătru -etri	h fn 1. koma; 2. nép (megszólításként) komámuram
cumineca	cuminec, cuminecat i, vall I. ts (meg)áldoztat. - II. Vissz (meg)áldozik
cuminec\|are -ări	n fn, vall 1. áldoztatás; 2. áldozás
cuminecătur\|ă -i	n fn, vall 1. áldozás; 2. oltáriszentség
cumin\|te -ţi	mn . 1. okos, eszes; 2. szófogadó; 3. óvatos. - II. hsz 1. okosan, értelmesen; 2. csendesen, nyugodtan
cuminţenie	n fn. 1. okosság, eszesség; 2. szófogadás, komolyság; 3. óvatosság, megfontoltság
cuminţi -, -esc, -it	i I. ts észre térít. - II. vissz észre tér, megjön az esze
cuminţi\|t -tă, -ţi, -te	mn jobb belátásra tért; lehiggadt, megkomolyodott
cumna\|t -ţi	h fn sógor
cumnat\|ă -e	n fn sógornő
cumnăţie	nfn, ritk sógorság
cump\|ănă -ene	n fn 1. mérleg; a sta în cumpănă tétovázik; 2. kútgém; 3. földr cumpăna apelor vízválasztó; 4. átv egyensúly; 5. átv mértéktartás, mérték; 6. ép függőón, szintező
cumpăn\|eală -eli	n fn mérlegelés
cumpăn\|i -esc, -it	i I. ts 1. megmér, lemér; 2. kiegyensúlyoz, egyensúlyban tart; 3. átv mérlegel, megfontol, fontolgat. – II. vissz 1. egyensúlyoz; 2. átv tétovázik, habozik