román-magyar szótár

új keresés


var betű

Lapozás: 1-37

var s fn mész
vărveri h fn
1. unokafivér;
2. biz vere! barátom!, komám!
vară1 veri n fn nyár; de vară nyári
vară2 vere n fn unokanővér
vărăr|ie -ii n fn
1. mészkőbánya;
2. mészégető telep
văratic1 -ă, -i, -emn nyári
văratic2 s fn, mezőg nyári legelő
vârf -uri s fn
1. csúcs;
2. hegy (tárgyé, testrészé);
3. tető; vârful capului fejtető;
4. tbsz, átv vezető réteg, vezető körök
vargă1 vergi n fn vessző
vargă2 vărgi n fn, text csík, sáv
văr|ga -ghez, -gat ts i csíkoz
vărga|t -tă, -ţi, -temn csíkos
vârîvâr, vârât i
I. ts (be)dug; be(le)nyom. -
II. vissz
1. bebújik;
2. befurakodik
vari|a -ez, -at i
I. tn
1. különbözik, eltér;
2. váltakozik, ingadozik. -
II. ts változtat, váltogat
variabil -ă, -i, -e mn
1. változó;
2. változékony, változó
variabilit|ate -ăţi n fn változékonyság
variant|ă -e n fn változat, variáns
varia|t -tă, -ţi, -te mn
1. változatos;
2. különböző, különféle
variaţ|ie -ii n fn
1. változatosság;
2. zene változat
varice n fn, tbsz, orv visszértágulás
varicel|ă -en fn, orv bárányhimlő
variet|ate -ăţi n fn változatosság
variol|ă -e n fn, orv (hólyagos) himlő
varniţ|ă -e n fn
1. mészoltó gödör (láda);
2. mészégető (kemence)
vărsavărs, vărsat i
I. ts
1. (ki)önt;
2. (ki)ont; à a vărsa sânge vért ont; a vărsa lacrimi könnyeket hullat;
3. (ki)hány, (ki)okád;
4. áraszt (fényt);
5. pénzt, befizet. -
II. vissz
1. ömlik;
2. kiömlik;
3. földr beleömlik
vărs|are -ărin fn
1. kiöntés;
2. vărsare de sânge vérontás;
3. befizetés;
4. földr összefolyás, torkolat
vărsat1 s fn, orv himlő; ciupit de vărsat himlőhelyes
vărsa|t2 -tă, -ţi, -te mn
1. ömlesztett;
2. hullatott, kiontott;
3. kimért
vârst|ă -e n fn kor; în vârstă koros, idős
vârstnic -ă, -i, -e mn idős, koros
vârtej -uri s fn
1. örvény;
2. forgatag, forgószél
vârtelniţ|ă -e n fn motolla
vârt|os -oasă, -oşi, -oase mn
I. erős, kemény. -
II. hsz erősen, keményen
văru|i -iesc, -it ts i (ki)meszel
văru|ială -ielin fn
1. kimeszelés;
2. meszelés
varzăverze n fn káposzta; varză creaţă kelkáposzta; varză de Bruxelles kelbimbó
vărzăr|ie -ii n fn, mezőg káposztaföld