Ăşj keresĂŠs

GenocĂ­dium

» MeghatĂĄrozĂĄs

» EtimolĂłgia

» TĂĄrgyalĂĄs

» LĂĄsd mĂŠg

Meghatározás. Genocídiumnak tekintünk minden olyan cselekedetet, melyet azzal a szándékkal követnek el, hogy részben vagy egészben megsemmisítsenek egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot. Az ilyen cselekedetek további felosztása a következő: 1) a csoport tagjainak megölése, 2) súlyos testi vagy lelki sérülés okozása a csoport tagjainak, 3) a csoport életkörülményeinek szándékos megnehezítése azzal a céllal, hogy az a csoport teljes vagy részleges megsemmisülését okozza, 4) a csoporton belüli születéseket megakadályozó intézkedések, 5) a csoporthoz tartozó gyerekek erőszakos elhurcolása egy másik csoporthoz.

Etimológia. A genocídium kifejezés összetett szó, mely a görög genos 'törzs' főnévből, és a latin occido, -ere, 'gyilkolni' igéből áll. A genocídium szó szerint annyit tesz: legyilkolni, elpusztítani egy törzset.

Tárgyalás. A genocídiumot a "bűntettek bűntetteként" jellemzik. Az emberi civilizációban kezdettől fogva jelen van, de először a 20. század második felében róttak ki érte büntetést. A 20. sz. a Törökországban több mint 2 millió zsidó ellen elkövetett genocídiummal indult. A 2. világháború idején több mint 12 millió ember esett áldozatul a német koncentrációs táborokban elkövetett genocídiumnak. Egyes adatok szerint 1900-1970 között több mint 100 millió ember halt meg a genocídium különféle megnyilvánulásainak és fajtáinak következtében.
A Genocídium Bűntettének Megelőzéséről és Megbüntetéséről Szóló Egyezményt 1948-ban fogadták el. Ettől az évtől fogva a történészek és krónikások több mint 200 háborút tartanak nyilván. Az Egyezmény elfogadása után az első olyan háború, amelyre úgy tekintünk, hogy genocídium céljával indították, az USA és Vietnám közötti háború. Az Egyesült Államokat az 1966-67-es Russell-per során bűnösnek találták a vietnámiak elleni genocídium elkövetésében. Később kijelentették, hogy ez a háború nem tartalmazott genocid elemeket, mivel az amerikaiak a vietkong katonai alakulataival álltak hadban és nem állt szándékukban semmiféle nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy más csoport, mint olyan, megsemmisítése.
Az első, és máig egyetlen olyan per, melyben valakit egy nemzetközi testület genocídium elkövetésében bűnösnek talált, a Ruanda Nemzetközi Törvényszéken (ICTR - International Criminal Tribunal for Rwanda) tárgyalt Jean-Paul Akayesu pere volt. Az 1998. szeptember 2-án hozott ICTR-96-4-T ítélet értelmében Ruandában tömeges és szisztematikus gyilkosságot követtek el 1994 áprilisától kezdődően, és minden atrocitás azzal a céllal történt, hogy teljes egészében megsemmisítsék a tuci törzset. A legtöbb atrocitás Taba tartományban történt, ahol a közösség feje és vezetője Jean-Paul Akayesu volt. Ő volt az, aki közvetlenül és nyilvánosan buzdított a genocídium elkövetésére, és maga is részt vett a tucik gyilkolásában, kínzásában és megerőszakolásában, azzal a céllal, hogy a tucikat mint etnikai csoportot megsemmisítsék. Az ITCR három életfogytiglani büntetéssel és 80 évnyi börtönnel sújtotta Jean-Paul Akayesut.
A Volt-Jugoszlávia Nemzetközi Bíróságon (ICTY - International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia) több per is folyik genocídium elkövetésének vádjával, mindezidáig azonban senkit sem találtak bűnösnek genocídium elkövetésében. Goran Jelisićet genocídium elkövetésének bűntettével vádolták, de végül az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények és háborús bűncselekmények elkövetésében találták bűnösnek, mivel nem tudták bizonyítani a genocídium elkövetésének szándékát (Goran Jelisić ügyében, 1999. december 14-én hozott ICTY-95-10-T döntés).
D. P.

LĂĄsd mĂŠg: emberisĂŠg ellenes bĹąncselekmĂŠnyek, etnocĂ­dium, hĂĄborĂşs bĹąncselekmĂŠnyek, holokauszt