Dicţionar român-maghiar (beta)
| a betĹą | |
| LapozĂĄs: 1-50 ... 1751-1800 | 1801-1850 | 1851-1900 ... 2151-2200 | |
| aspect -e | s fn 1. kĂźlsĹ; 2. tekintet, nĂŠzĹpont; 3. nyelvt igeszemlĂŠlet, aspektus |
| aspectu|os -oasÄ, -oĹi, -oase | mn mutatĂłs, tetszetĹs |
| asperit|ate -ÄĹŁi | n fn kemĂŠnysĂŠg, ĂŠrdessĂŠg |
| aspersiune | n fn, mezĹg permetezĹ ĂśntĂśzĂŠs |
| aspers|or -oare | s fn, mezĹg esĹstetĹ berendezĂŠs |
| aspic -uri | s fn aszpik |
| aspid|Ä -e | n fn, ritk ĂĄspiskĂgyĂł |
| aspira | aspir, aspirat I. ts 1. belĂŠlegzik; 2. beszĂv, felszĂv. II. tn 1. tĂśrekszik. vĂĄgyik; 2. pĂĄlyĂĄzik |
| aspiran|t -tÄ, -ĹŁi, -te | h ĂŠs n fn pĂĄlyĂĄzĂł |
| aspir|are -Äri | n fn 1. belĂŠlegzĂŠs; 2. beszĂvĂĄs, felszĂvĂĄs; 3. vĂĄgy, vĂĄgyodĂĄs, tĂśrekvĂŠs |
| aspiraĹŁ|ie -ii | n fn 1. tĂśrekvĂŠs, vĂĄgy; 2. mĹąsz (be)szĂvĂĄs |
| aspirat|or -oare, -ori, -oare | I. mn szĂvĂł, felszĂvĂł; pompÄ aspiratoare szĂvĂł szivattyĂş. II. s fn szĂvĂłberendezĂŠs; aspirator de praf porszĂvĂł |
| aspirin|Ä -e | n fn aszpirin |
| aspr|ealÄ -eli | n fn, ritk ĂŠrdessĂŠg, durvasĂĄg |
| aspr|i -esc, -it | I. ts ĂŠrdessĂŠ tesz, durvĂt, kemĂŠnyĂt. II. vissz ĂŠrdessĂŠ vĂĄlik; megdurvul |
| asprim|e -i | n fn 1. ĂŠrdessĂŠg, durvasĂĄg, kemĂŠnysĂŠg; 2. ĂĄtv szigorĂşsĂĄg, durvasĂĄg |
| aspr|u -Ä, -i, -e | I. mn 1. ĂŠrdes; durva (felĂźlet); 2. kemĂŠny szĂĄlĂş, durva (haj); 3. ĂĄtv kemĂŠny, zord, szigorĂş (klĂma); 4. ĂĄtv metszĹ, ĂŠles (szĂŠl); 5. ĂĄtv nehĂŠz, szigorĂş (kĂśrĂźlmĂŠnyek). II. hsz 1. kemĂŠnyen, szigorĂşan; 2. ĂŠlesen |
| asta | Ästa nĂŠvm, ld |
| astÄ-iarnÄ | hsz a mĂşlt tĂŠlen, tavaly tĂŠlen |
| astÄ-noapte | hsz a mĂşlt ĂŠjjel, a mĂşlt ĂŠjszaka |
| astÄ-primÄvarÄ | hsz tavaly tavasszal, az elmĂşlt tavaszon |
| astÄ-searÄ | ĂŽn seara aceasta hsz (ĂŽn seara aceasta) ma este; az este |
| astÄ-toamnÄ | hsz tavaly Ĺsszel, az Ĺsszel |
| astÄ-varÄ | hsz a mĂşlt nyĂĄron, tavaly nyĂĄron |
| astâmpÄr | s fn nyugalom, nyugodt ĂĄllapot; a nu avea astâmpÄr nincs nyugta; fÄrÄ astâmpÄr a. (necontenit, ĂŽntruna) szĂźntelenĂźl, szakadatlanul, megszakĂtĂĄs nĂŠlkĂźl, b. (neastâmpÄrat) nyughatatlan |
| astâmpÄra | astâmpÄr, astâmpÄrat I. ts 1. enyhĂt, csillapĂt; 2. lecsillapĂt. II. vissz lecsillapodik, lecsendesedik |
| astâmpÄrare | n fn 1. csillapĂtĂĄs, enyhĂtĂŠs; 2. lecsillapĂtĂĄs, megnyugtatĂĄs; 3. nyugalom, bĂŠke, csend |
| astâmpÄra|t -tÄ, -ĹŁi, -te | mn nyugodt, csendes |
| astÄzi | hsz 1. ma, a mai napon; de astÄzi a. mostantĂłl fogva, b. mai; 2. mostanĂĄban, most |
| astenic -Ä, -i, -e | mn, orv asztĂŠniĂĄs |
| asten|ie -ii | n fn, orv 1. alkati gyengesĂŠg, asztĂŠnia; 2. kimerĂźltsĂŠg, legyengĂźltsĂŠg |
| aĹtepta | aĹtept, aĹteptat I. ts vĂĄr, vĂĄrakozik. II. vissz vĂĄr, felkĂŠszĂźl; Ĺtii la ce sÄ te aĹtepĹŁi tudod, mit vĂĄrhatsz |
| aĹtept|are -Äri | n fn 1. vĂĄrĂĄs, vĂĄrakozĂĄs; 2. ĂĄtv vĂĄrakozĂĄs, remĂŠny; peste aĹteptÄri minden vĂĄrakozĂĄson felĂźl |
| aĹteptat | s fn vĂĄrĂĄs, vĂĄrakozĂĄs |
| aster|ie -ii | n fn, ĂĄll tengeri csillag |
| asterisc -uri | s fn csillag (szĂśvegben) |
| aĹterne | aĹtern, aĹternut I. ts 1. tereget, szĂłr; 2. (le)terĂt (vmit vhova); a aĹterne masa asztalt terĂt; megterĂt; a aĹterne patul ĂĄgyat vet, megĂĄgyaz. II. vissz hull, szĂłrakozik |
| aĹternut -uri | s fn 1. ĂĄgynemĹą; 2. derĂŠkalj, fekvĹhely; 3. mezĹg alom |
| asteroi|d -zi | h fn, csill 1. kisbolygĂł; 2. hullĂłcsillag |
| astfel | hsz 1. Ăgy, ilyen mĂłdon; 2. astfel cÄ Ăşgyhogy; 3. astfel ... ĂŽncât Ăşgyannyira, hogy ..., Ăşgy, hogy ... ; astfel de ... ilyen |
| astigmatism | s fn, orv asztigmatizmus, szemtengelyferdĂźlĂŠs |
| astmÄ | n fn, orv lĂŠgszomj, asztma |
| astmatic -Ä, -i, -e | mn ĂŠs h, n fn, orv asztmĂĄs |
| astrahan | s fn asztrahĂĄn(prĂŠm) |
| astringen|t -tÄ, -ĹŁi, -te | mn, orv ĂśsszehĂşzĂł |
| astringenĹŁÄ | n fn, fiz ĂśsszehĂşzĂł erĹ |
| astrofizicÄ | n fn csillagĂĄszati fizika, tud asztrofizika |
| astrolog -i | h fn csillagjĂłs, asztrolĂłgus |
| astrologie | n fn csillagjĂłslĂĄs, asztrolĂłgia |
| astronau|t -ĹŁi | h fn ĹąrhajĂłs |